Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
Nagyvárosi kísértések és a 20. század démonai - Perényi Roland: Béla bátyámtól Böhm Tiborig, avagy egy Karinthy rokon bűnözői karrierje
frankként foglalja le az „engedély nélkül” behozni szándékozott pénzt. A pénz lefoglalásáról szóló nyugtán aztán a bécsi tőzsdén féláron túladnak. Miután fény derül a csalásra, a „bécsi és prágai rendőrség okosai összeültek, s egykettőre kisütötték, hogy ezt senki más így véghez nem vihette, csakis Béla: ráismertek az eszére, ahogy az egészet kitervelte, és a nyomokat maga mögött eltüntette.” Erre föl a bécsi detektívfőnök - aki „Béla bátyámmal, mondhatni, személyes, jó viszonyban állt” - megkereste a budapesti rendőrfőkapitányt, aki nyomban letartóztatta Béla apját, mondván, hogy bűnrészes fia ügyeiben. Miután az ügy a sajtóban is megjelent, Béla rögtön feladta magát a rendőrségen.19 A kihallgatások során Béla természetesen tökéletes alibit tud felmutatni, sőt bűntársát sem sikerül előkeríteni, az ügyben érintett finánc vallomásának jegyzőkönyve pedig a vizsgálat során rejtélyes körülmények között elveszik. Béla a bizonyíték szerencsés eltűnésének történetét később így mesélte el Cininek: „mikor a peranyagot bevitték cellájába, hogy tömény adta jogánál fogva a vádlott is áttanulmányozhassa, a börtönőr figyelmét kijátszva, ezt a perdöntő iratot ő emelte ki s ette meg.”20 így végül bizonyítékok hiányában elengedték a hatóságok a gyanúsítottat. 19 Uo. 150-151. old. 20 Uo. 152. old. 21 BFL VII.5.c 12275/1925. Böhm Tibor, Salgó Béla, Böhm Ignácz és Reímann Bianca büntetőügye. A Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék ítélete, 1930. február 17. Böhmöt azzal is vádolták továbbá, hogy 1925-ben egy bécsi szabóság tulajdonosát fondorlattal becsapta; elhitette vele, hogy ő egy jómódú budapesti kereskedő, majd 127 schilling Béla tehát kicsúszott a törvény kezei közül. De hogyan történt mindez a „valóságos” Böhm Tiborral? Alig kezdte meg egy (később említendő) 1929-es lopási ügy miatt rárótt dologházi büntetését, máris újabb eljárás indult ellene csalás miatt. A vád szerint 1925. augusztus 26-án egy párizsi szállodából valaki ellopott egy Rolla N. Watt nevű amerikaitól egy 10 000 dollárról szóló hitellevelet, amelynek segítségével bűntársa, Salgó Béla - aki korábban Böhm katonatársa volt -, Innsbruckban magát Rolla Wattnak kiadva, a Wiener Bankverein fiókjában előbb 650, majd 6000 dollárt vett fel, a többit pedig egy bizonyos Steiner József nevére utalta Bécsbe. Ez a bizonyos Steiner József Böhm Tibor volt, aki Bécsben felvette a fennmaradó összeget.21 A nemzetközi csekkcsalásokat sokkal könnyebb volt véghezvinni, mint a belföldieket. Ha valaki külföldre utazott, és nem akart pénzt vinni magával, egy bankban befizette a pénzt, ahol nemzetközi csekklapokat kapott, amelyek segítségével a bank külföldi társintézeteiben bármikor felvehette a pénzt. A felvételhez elegendő volt az aláírt csekk, s ha a csekk látra szólt, akkor még csak a tulajdonos személyazonosságát sem kellett igazolni.22 így tehát értékben ruhaneműket kért tőle hitelbe, tartozását pedig nem fizette meg. 22 Európában egyébként több, csekkcsalásra szakosodott bűnbanda működött a korszakban. Köztük többnek voltak magyar tagjai is. Ilyen volt például az a - végül Berlinben lefülelt - „nemzetközi" bűnszövetkezet, amelynek egy Horvát Menyhért nevű magyar volt a vezére. Turcsányi I. m. 89-93. old. 282
