Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
Nagyvárosi kísértések és a 20. század démonai - Perényi Roland: Béla bátyámtól Böhm Tiborig, avagy egy Karinthy rokon bűnözői karrierje
Az ügy másodfokra került, a Királyi ítélőtábla azonban mindössze annyit változtatott az ítéleten, hogy az előzetes letartóztatásban töltött időből nem öt, hanem nyolc hónapot számított be a letöltendő büntetésbe. Enyhítő körülményként figyelembe vették, hogy Mezei megtérítette a sértett kárát, a súlyosbító körülmény - az, hogy Mezei megélhetése egyébként biztosítva volt, és a bűncselekményeket azért követte el, hogy „ő és társa Böhm Tibor hazárd kártyázással züllött életmódjukat folytathassák” - pedig úgy látszik már nem bírt akkora jelentőséggel, hogy még komolyabb büntetés kiszabásához vezessen.15 Néhány évvel később aztán Böhm Tibornak - aki az esetet követően, egészen 1923-ig Bécsben tartózkodott - is felelnie kellett a bíróság előtt. 1926-ban tárgyalták magánokirat-hamisítási ügyét - érdekes azonban, hogy Böhm csak kétrendbeli hamisítás, összesen 46 000 korona kár okozása miatt állt a bíró elé. Az 1926. április 1-jén hozott ítélet szerint Böhm - aki végül bevallotta bűnösségét - két év fegyházbüntetést kapott, amelyből kilenc hónapot a vizsgálati fogságban letöltöttnek nyilvánítottak. Végül érdemes még idézni a büntetés kiszabásánál a bíróság által figyelembe vett enyhítő és súlyosbító körülményeket. Enyhítő körülménynek tekintette a bíró azt, hogy a vádlott önként jelentkezett, továbbá háborús szolgálata során „csökkent erkölcsi ellenálló képességét” - ami már korábban sem lehetett túl nagy, hiszen súlyos15 Uo. A Budapesti Királyi ítélőtábla ítélete, 1920, október 6. 16 Uo. A Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék ítélete, bitó körülményként felsorolja az ítélet, hogy a vádlott 1913-ban (ekkor Böhm 17 éves, azaz fiatalkorú volt) már volt büntetve hasonló bűncselekmény miatt.16 A modern bűnözés című kézikönyv részletesen foglalkozik a csekkcsalásokkal. A könyv szerint a „magánfelek részére kibocsátott csekkekkel való manipuláció igen körülményes és a bankok óvatossági rendszabályai miatt igen ritkán sikerült.” Böhmnek azonban azzal, hogy — feltehetően hamiskártyás tudásának segítségével - sikerült beszerveznie egy banktisztviselőt, sikerült rést vágnia a bank biztonsági rendszerén. Látható tehát, hogy Böhm már első dokumentált intellektuális bűntetténél komoly szervezőkészségről tesz tanúbizonyságot. És ez még inkább igaz lesz második nagy „fogására”, az „assignata-ügyre”. Az „assignata-ügy” „Nevezetes, a bűnügyi krónikákban is páratlan csínje volt az assignata-ügy.”18 Ezzel a mondattal vezeti be Cini a nagybácsi első nagyszabású bűntettét. Az elbeszélésben egy kalandos történetet ír le, amelyben Béla egy társával a francia forradalom papírpénzéből különböző párizsi antikváriumokban összesen 400 000 livre címletűt vásárol, majd autón - természetesen hamis útlevéllel - Ausztriába utazik. A csehszlovák határon - ügyesen egy kis forgalmú átkelőt választva - becsapják a fináncot, aki francia 1926, április 1. 17 Turcsányi I. m. 89. old. is Karinthy Ferenc, 2001.149. old. 279
