Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
Nagyvárosi kísértések és a 20. század démonai - Perényi Roland: Béla bátyámtól Böhm Tiborig, avagy egy Karinthy rokon bűnözői karrierje
álló tanulmánykötet is.12 Eszerint is a háború utáni összeomlás és az ezzel kapcsolatos „felfordult világ” az intellektuális bűncselekmények elsődleges okozója. De vajon mit értünk intellektuális bűncselekmény alatt, hol húzhatjuk meg a határt „értelmiségi” és „normál” bűntett között? A korszak kriminológiai szakirodalma kétféle támpontot ad a kérdés megválaszolásához. Egyrészt konkrétan felsorolja azokat a bűntípusokat, amelyek intellektuális bűncselekménynek minősülnek; A modern bűnözés szerint például intellektuálisnak minősül a „csalás, sikkasztás, zártörés, hűtlen kezelés, csalárd és vétkes bukás, okirathamisítás, községi és orvosi bizonyítványok hamisítása, pénzhamisítás, vagyonrongálás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, hivatali és ügyvédi bűntett”,13 de ide sorolják az árdrágítást, a tőzsdei csalásokat és a hamiskártyázást is. A felsorolásból jól látszik, hogy szinte mindegyik intellektuálisnak minősülő bűncselekmény-típus valamilyen magasabb fokú képzettséghez vagy éppen a magasabb kvalifikációval járó foglalkozáshoz kapcsolódik. Az intellektuális bűnözés meghatározásakor tehát az elkövető „fehérgalléros” származása is fontos támpontként szolgált. így tehát nem pusztán maga az elkövetett bűntípus, hanem az elkövető foglalkozása, illetve társadalmi pozíciója együtt határozza meg intellektuális bűnözői mivoltát. Böhm Tibor életútjának bűnözéssel tarkított szakasza - amely a legtöbb intellektuális és nem intellektuális bűnözőhöz hasonlóan fiatalkorára, 20-as és 40-es éveire korlátozódik - lehetőséget ad arra, hogy egy12 Turcsányi Gyula: A modern bűnözés. Rozsnyai Károly, Budapest, 1929. részt megvizsgáljuk az intellektuális bűnöző kriminológiai konstrukciójának a hatását a bírói gyakorlatra, másrészt a konkrét eseten keresztül rámutathatunk e felfogás gyengéire is, s végül felkínálja annak lehetőségét, hogy a fellelhető nyomok, apró megjegyzések alapján felvázoljuk a Karinthy család kriminológiai családfáját is. Egy bűnözői karrier kezdete Karinthy Ferenc elbeszélése szerint nagybátyja rossz tanuló volt, a hetedik osztályban elcsapták a gimnáziumból. Ezt követően egy szállítmányozási céghez került, ahol a postázást bízták rá. O azonban bélyeg nélkül küldte ki a leveleket, a bélyegeket pedig elsikkasztotta. Az ügyet Béla csak azért úszta meg komolyabb büntetés nélkül, mert édesapja kifizette az okozott kárt, és rábírta a céget arra, hogy vonja vissza a feljelentést. Ezután külföldön próbált megélni - hamiskártyázásból. Ebben az időszakban gyakran tűnt el hosszabb-rö- videbb időre a család szeme elől. Böhm Tibor első, levéltári adatokkal is alátámasztható ügyéről közvetetten értesülünk. A Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék 1920. június 9-én hozott ítéletet Mezei Ernő 29 éves banktisztviselő ellen magánokirat-hamisítás ügyében. A vád szerint Mezei több alkalommal is hozzásegítette a szökésben lévő Böhmöt ahhoz, hogy csalással pénzhez jusson. A vizsgálatból kiderül, hogy Böhm 1919. január 9. és március 13. között öt alkalommal a Magyar Alta13 Uo. 63. old. 276
