Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)

Nagyvárosi kísértések és a 20. század démonai - Borgos Anna: "Az irodalom vetélytársa". Karinthyné Böhm Aranka

Bevezetés Karinthy előtt

„Az

irodalom

vetélytársa’

Karinthyné Böhm Aranka

BORGOS ANNA

„A Karinthy család a mítoszok ködében lebeg. Lehet, hogy a valóságban nem is létezik már, csak az irodalomban?”1 Karinthy Márton megállapítása talán a Karinthy családon belül is Karinthy Frigyes második feleségére, Böhm Arankára illik rá a legtökéletesebben. Az ő személyének felidézése szinte nem is támaszkodhat másra, mint anekdoták, legendák, mítoszok, kiszínezett történetek sorozatára. Az alapvető életrajzi tények is ismeretlenek vagy töredékesek - többek között gyerekkorával, családi hátterével, szakmai tevékenységével vagy halála körülményeivel kapcsolatban. Komoly módszertani problémát jelent, hogy néhány levelet leszámítva gyakorlatilag hiányzik a saját, tőle származó forrás. A Karinthy naplójegyzeteiből szerkesztett kötetben található egy 1922-es „bejegyzés Aranka naplójába”, amely egy ilyen napló létezésére utal.2 A jegyzetek szerint a napló Böhm Aranka első házasságából származó fia, Kertész Tamás tulajdonába került, és az ő Amerikában és Németországban élő örököseinél lelhető, illetve (Karinthy Márton szóbeli közlése szerint) nem lelhető fel. Az egyéb életrajzi források is fragmentáltak vagy kevéssé hozzáférhetők. Böhm Aranka életútját, személyiségét tehát csak a kortársak szükségszerűen elfogult visszaemlékezéseiből, jellem1 Karinthy Márton: Ördöggörcs. Ulpius-Ház, Budapest, 2003.1. k. 48. old.

2 Karinthy Frigyes: Naplóm, életem. Válogatta és az előszót írta: Szalay Károly. Magvető, Budapest, 1964. 341. old. A továbbiakban: Karinthy Frigyes, 1964.

235