Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)

Nagyvárosi kísértések és a 20. század démonai - Borgos Anna: "Az irodalom vetélytársa". Karinthyné Böhm Aranka

költött, majd elájult [...]. Később bement a homályos irodába, és csendesen sírdogált. Csakhamar mások is odagyűltek, de csupa nő. A villanyt később sem gyújtották fel.”81 Arankának feltehetőleg több kapcsolata is volt még Karinthy halála után. (Szilágyi János György szerint82 utolsó szeretője bi­zonyos Fleischer Kornél volt, aki katona­tisztként később menteni is próbálta.) Ka­rinthy halálakor a személyes veszteségen túl az anyagi nehézségeken is úrrá kellett lennie. Férje után csak tartozások marad­tak. Ekkor Ferenc fiával élt együtt Üllői úti lakásukban. Bútor- és ruhaeladogatással, majd előfizetőgyűjtéssel próbált valami pénzhez jutni. Flatvany Lajos így jellemez­te a család Karinthy Frigyes halála utáni helyzetét egy Lengyel Emilhez írott leve­lében: „A magyar lapokban bizonyára olvasta, hogy Karinthy hirtelen meghalt. Hagyatéká­ban maradt 12 - pengő. Az Athenaeumnál 30.000 pengővel tartozik. A magyar arisz­tokratáktól a magyar író családja éhen vesz­het - a magyar zsidóság e pillanatban joggal fejveszett, nem tudják, mitévők legyenek. Senki se tudja, mije van, mije nincs. Ez nem a filantrópiára kedvező pillanat. Tudom, hogy New York messze van Budapesttől, oda magyar író neve nemigen hat el. De van egy olyan homályos elképzelésünk, hogy Ka­rinthy páratlan népszerűségének még New Yorkban is van némi értéke. A teljesen ellá­tatlan család, melynek az Athenaeum nem ad egy vasat sem, él avval a joggal, hogy Ka­81 Karinthy Ferenc: Szellemidézés. In: Karinthy Ferenc, 1979. 203-204. old. 82 Szilágyi János György szóbeli közlése, 2004. 83 Flatvany Lajos - Lengyel Emilnek. Budapest, 1938. szeptember 9. In: Hatvány Lajos levelei. Szerk.: rinthy rendelkezett verseinek kiadási lehe­tőségével. O maga megbeszélte volt Cse­répfalvi nevű kiadóval hogy ezeket a verse­ket 50-100 remek amatőrpéldányban fogja kiadatni à 200 - pengő. Nem tudom, hogy ez hány dollár, tény az, hogy nem sok. Ha akad egész Amerikában 15-20 magyar, aki ezt a pár dollárt Karinthy emlékének áldoz­za, nagy dolgot értünk el. [...] Karinthyné, mint tetszik tudni, orvos, önálló exiszten- ciát óhajt magának teremteni, fia az utolsó gimnáziumi osztályt végzi. Karinthy első há­zasságából származó fia, aki tehetséges poé­ta, mindeddig nem volt kereső pályán, most igyekszik elhelyezkedni, de mindehhez idő, idő és idő kell. Az időhöz pedig pénz, pénz és pénz. A mai mindenképpen szörnyű helyzetben, melyben ki-ki a maga bajával van elfoglalva, Karinthyék a család egyik ba­rátjának tanácsára, London, New York és 83 Párizs magyarjaihoz fordulnak.” Közben Böhm Aranka is próbál előfize­tőket szerezni. „Drága Lívia, jóindulatodba ajánlom a mellékelt előfizetési ívet. Kér­lek, kövessetek el minden lehetőt, hogy pár előfizetőt szerezzetek. Terkának is küldök egyet, add oda neki. - Alig várom, hogy innen elmehessek, talán sor kerül erre is. - Magamról semmi jót nem írhatok. Iszonyú az egész, érzelmiek, anyagiak és mindennek a tetejébe a politika.”84 Ekkor merül fel először komolyan az amerikai út lehetősége: „Terkám, köszö­nöm a felém nyújtott kezet. Persze, hogy akarok Amerikába menni, de egyelőre Hatvány Lajosné - Rozsícs István. Szépirodalmi, Budapest, 1985. 449. levél. 377-378. old. 84 Böhm Aranka levele Lengyel Emilnéhez. Uo. 486. old. 264

Next

/
Thumbnails
Contents