Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
Nagyvárosi kísértések és a 20. század démonai - Borgos Anna: "Az irodalom vetélytársa". Karinthyné Böhm Aranka
A hódításokkal, féltékennyé tevéses játszmákkal párhuzamos kóros féltékenysége saját bizonytalanságáról árulkodik, melyet a másik féltékenységének hiánya csak megerősít. („Senki se kényszeríti, hogy belenyugodjék! Ha nem tetszik neki, ne tűrje. Én például az ilyesmit nem tűröm” - mondja Devecserinének.42) Jelentős verbális és testi vonzerővel, hatalommal bír, amellyel élni és visszaélni is tud. (Devecseriné „a legnagyobb magyar visszaélőnőnek” nevezi.) Ez a kétségtelen hatalom ugyanakkor kompenzálást is jelent az egyéb (pl. szakmai) területeken szerzett biztonság és elismerés hiányáért. „Én legalább olyan jó táncosnő lettem volna, mit amilyen jó író maga!” — idézi Koszto- iányiné.44 Ezt erősítik meg a később egyre sűrűbben jelentkező depresszív tünetek, majd az 1934-es öngyilkossági kísérlet is, miután szembesülnie kellett azzal, hogy ezek az eszközök is veszítettek hatásfokukból, s teste egyre inkább korláttá válik. Amit minden emlékező megemlít: külső megjelenésének kisugárzása, szexuális vonzereje, feltűnési vágya, éles megfigyelőkészsége és fogékonysága a groteszkre. Kosztolányi Dezsőné a következőképpen írja le mindezt (ugyancsak éles és pikírt) portréjában: „Afrikai nő. [...] Fekete és fényes. [...] Cruelle. Ez a szenvedélyesen hangzó francia szó jut eszembe róla. Se ruhát, se társadalmi konvenciót nem tűr magán. Egykettőre leveszi ezt is, azt is. Ellenben cifrál42 Devecseriné I. m. 97. old. (Lásd ezt a párbeszédet: Kosztolányi Dezsőné I. m. 101. old.) 43 Uo. 110. old. kodni szeret. Még a tudományt (orvosnő) s az irodalmat is úgy' használja, mint vadnők a strucctollakat. Ékességül. Férjére halálosan féltékeny, de nem a szerelmére, nem az alkotására, pusztán a sikerére. [...] Kegyetlenül jó megfigyelő, akár egy kamasz. Minden fonákságot azonnal észrevesz és kipellengérez. Meghatódni nem képes, feszültséget elviselni nem tud. [...] Ahol megjelenik, csak őrá lehet figyelni, nem tűri, hogy más valakiről vagy másvalamiről essék szó. [...] Sohase depressziós. Abban a pillanatban, amikor egy szerelmi sérelem miatt azzá válhatott volna, leugrott Siófokon a második emeletről, s ismét ő került az érdeklődés előterébe. [...] Egyik fő vágya pénzt költeni, pénzt szórni. [...] Irodalom nem érdekli, a tudományt dicséri, de csak azért, hogy férje foglalkozását lekicsinyelje. Ő az irodalom vetélytársa.”45 Devecseriné Guthi Erzsébet jellemzése szintén Böhm Aranka megjelenésének felvillanyozó vonzerejét, különleges erotikáját és azt az impulzivitást hangsúlyozza, amellyel tovább fokozta és folyamatosan fenntartotta a külsejével kiváltott figyelmet. Megfigyelőkészsége, emberismerete szintén azt a célt szolgálta, hogy hatással legyen a körülötte lévőkre. „[Gjyönyörű volt, még annál is több: különös, ingerlő; termete karcsú, nyúlánk; karja, combja hosszú; bőre aranybarna; haja sima szálú, fényes, fekete. Egészben olyan benyomást keltett, mint valami maláji vagy indián vagy mulatt szépség; [...] Egész lé44 Kosztolányi Dezsőné I. m. 108. old. 45 Kosztolányi Dezsőné I. m. 99-101. old. 250
