Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)

A realizmustól az elképzelt városig: Epepe - Viniczay Zsuzsanna: Az újra-(nem)-olvasás hagyománya: Epepe

játékát pedig annyiban sem köti meg, hogy a liftes lánynak szinte minden egyes alkalommal más nevet ad - Bebe, Pepe, Bebebe, Gyegye, Dede, Tyetyetyety, Tete, Csete- cse, Ebébe, Egyegye és - Epepe.75 76

Az azonosulás másik terét a lázadás, avagy forradalom jelenti, amikor a szónokokat Budai anyanyelvén élteti vagy fütyüli ki.76

Vagyis, a szabadság (itt: éntől és nyelvi idegenségtől való szabadulás) két lehetősége Petőfi verse óta nem változott volna? Azonban a Petőfinél még a hierarchiában legalsóként tételezett érték, itt az élet, akár mint puszta életben maradás kerül a legmagasabb értékpozícióba. Ez volna a 20. század tapasztalata? A hatvanas évek Magyarországáé? Vagy a mítosztalan-életmű- vész Karinthy Ferencé? „Befejeztem az Epepét. Most már akár meg is halhatok. (De azért még sokáig szeretnék élni.)”77 Mint köztudott, az „epepe” kifejezés eredetileg a Karinthy ifjúkorára jellemző szituatív-blablajáték megnevezése volt. A játék, ha némileg átalakulva is, még él a hatvanas években: „Leírom az utókor számára a vasárnapi Epepét. Címe: Odüsszeusz bolyongásai.”78 A hetvenes évekre a játék ha- láltánc-jelleget ölt, illetve a holtak szigetén játszatik tovább, legalábbis Karinthy Ferenc képzeletében: „Kellene játszani egy új Epepét. Egy szobában ott ül Peti, Honti Giovi, Faludi Pista, Trude, most már Buba is, és Epepében, gagyogva röhögnek, és mu75 Uo. 101. old.

76 Uo. 237-242. old.

77 Karinthy Ferenc, 1993.1. k. 1967-1969. 426. old. (1969. 07.10.)

78 Uo. 1. k. 1967-1969. 21. old. (1967. 02. 28.)

79 Uo. 1. k. 1967-1969. 20. old. (1970. 02.12.)

togatnak kifelé, ahol mi vagyunk és ugrálunk, és röhögnek, hogy mikor jövünk már mi is, szép sorban, egymás után, mind.”79 A regény beváltja szerzőjének a szóteremtésre vonatkozó, idézett elvárását - „Keveslem a szavakat - írás közben.”80 A Napló elégedetten állapíthatja meg: „Az Epepe kezd Pesten fogalommá válni. Már cikkekben, riportokban, tárcákban használják az Epepe kifejezést, mint az értelmetlenség, értetlenség megfelelőjét.”81

Az Epepe elem a regényszövegben eleinte a liftes lány nevének egyik variációja csupán. A lázadás / forradalom / tüntetés szituációjában érhetjük tetten azt az elmozdulást, aminek következtében Epepe a mindenkori másikat, tehát a Nőt, a Várost és magát a regényszöveget is jelölni fogja.82 Ám a jel jelölő oldala is csupán az állandó vibrálásban adott, az „Epepe” jelölő alak sem végleges: „csak később vette észre, hogy csupa nő van itt, ... s amikor közéjük vegyült, legalább tízszer úgy hitte, Bebét látja.”83 A „város” és a „nő” „másik”-ként történő azonosítása és ilyenként való megőrzése Karinthy Ferenc szövegeire nem jellemző, a stabilizációra nem törekvő jelentésszervezés ritka és tudatos példája: „Az ember viszonya egy városhoz mindig szubjektív, mint a szerelemben. Hisz egy város annyi minden - objektíve úgyse lehet felmérni. Talán ezért nőneműek a latin nyelvekben a városnevek.”84 Természetesen itt is áll, hogy az azonosulás, a határok elmosó80 Uo. 1. k. 1967-1969.127. old. (1967.12. 05.) sí Uo. 1. k. 1967-1969. 482. old. (1969.11. 03.)

82 Karinthy Ferenc, 1979. 240. old.

83 Uo. 263. old.

84 Karinthy Ferenc, 1993.1. k. 1967-1969.159. old. (1968.01.30.)

416