Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)

A realizmustól az elképzelt városig: Epepe - Borbás Andrea: Lágymányosi szív

tehát olyan vérbeli huszadik századi szerző, akinek nincs szüksége magasztos eszmei célokra ahhoz, hogy megélje szülőföldjéhez való kötődését.

Ami a Ferencvárost illeti, természetesen nem tekinthetünk el attól a körülménytől sem, hogy e szinte már szimbólummá vált terület sporttörténetileg kötődik egy konkrét helyhez. Míg az erősen rurális, de urbanizálódó Lágymányost Karinthy Ferenc emeli be az irodalomba, addig a Ferencváros egy hagyományra utal, ehhez kapcsolódik. Élete egyéb lakhelyei kapcsán semmilyen ehhez hasonló kötődés nem érhető tetten az életműben. Azt mondhatjuk, hogy eme városrészeket, lakásokat pusztán díszletként használja a szerző. Ilyen díszlet volt csupán például a Sas utca 11-es számú ház az Ifjúság, szerelem című novellában.44 Vagy a Bánffy-palota, mely a Szellemidézés helyszíne: „Apám reggelenként, ha elment hazulról dicsérte is a kandallót, hogy még mindig tartja a meleget. Nagy, díszített cserepekből rakták, ősi, nemes patinájú darab, mint minden egyéb ebben a házban, melynek tulajdonosa egy erdélyi főúr volt. A kovácsolt rézkilincsek valóságos műtárgyak, az ablakok hatalmas faszerkezetek, s a ház, oromzatán az évszámmal, amelyben épült, palotának is beillett. A szobák kétszer oly magasak, mint az egyéb budapesti lakásokban. Aki volt már a Reviczky utcában, tudja, menynyire elüt a szürke környéktől, mely felett mindig borús az ég. Sziget a reménytelen

44 Karinthy Ferenc: Ifjúság, szerelem, In: Karinthy Ferenc, 2001.111. old.

45 Karinthy Ferenc: Szellemidézés. In: Uő.: Don Juan éjszakája - Szellemidézés - Kentaur. Szépirodalmi,

Józsefvárosban, a könyvtárral, a Bethlenek, Károlyiak palotájával, a kis Krisztus király-kápolnával, s végén a vörös téglás falakkal szegett térrel, ahol apácák növendékei nézegetik a kegyszerüzlet kirakatában elhelyezett füstölőket, gyertyatartókat, olajnyomatokat, imakönyveket. Csend és béke honolt a Reviczky utcában, míg a szomszédos bérházak között naphosszat kalmárok alkudtak, boltjuk ajtajába állva dicsérték áruikat, enyv, fűrészpor és pácolt bőr szaga terjengett a levegőben, autók, kocsik, targoncák tolongtak csörömpölő villamosok között.”45 De ilyen díszlet még a Veres Pálné és az Irányi utca sarkán álló ház is, ahol, illetőleg amelynek pincéjében a szerző az ostromot átvészelte, s amelyben Pintér Zoltán is bujkál a Budapesti tavasz ban: „A Váci utcán balra fordultak, s néhány perc múlva odaértek ahhoz az ötemeletes, kupolákkal, századvégi szecessziós cirádákkal, domborművekkel elcsúfított nagy sarokházhoz, amelyben Kochék elhagyott lakása volt”.46

A Karinthy házaspár régi álma teljesült, amikor a Ménesi útra költözhettek egy hármas irodalmi lakáscsere eredményeként. A Ménesi út 71. sz. alatt található lakásban Somlay Artúr élt, ahogy erről Karinthy Ferenc a Lágymányosi éjszakák című művében is megemlékezik.47 A színész haláláról Karinthyék Hubay Miklóstól értesültek, aki ekkoriban Cs. Szabó emigrálása után, annak Belgrád rakparti lakásában lakott. A Hubay-család azonban kinőtte a lakást, s

Budapest, 1979,140. old.

46 Karinthy Ferenc, 1980b. 33. old.

47 Karinthy Ferenc: Lágymányosi éjszakák. In: Karinthy Ferenc, 1984.85-86. old.

396