Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
A realizmustól az elképzelt városig: Epepe - Borbás Andrea: Lágymányosi szív
mögött a függönyök mögött élnek, a nevezetességek nemcsak földrajziak, hanem életrajziak és személyesek is.”7 Karinthy Ferenc Lágymányos-ábrázolá- sa Móricz Zsigmondétól is különbözik, akinél szintén fontos szerep jut a városrésznek. A Lágymányosnak ugyanis kevés olyan írója volt Karinthy Ferencet megelőzően, mint Móricz Zsigmond a Csibe-novellákban. Igaz, hogy Móricznál is rurális a táj, de nyoma sincs a kötődés oly mértékének, mint amilyet Karinthy Ferencnél majd látni fogunk, sőt, Móricznál a Lágymányos fekete, sáros, reménytelen vidék, annak minden negatívumával: „Szombaton fekete volt az ég. Éppen olyan volt, ami legjobban illett a Lágymányoshoz és lakóihoz. Az utcák kormosak, kedvetlenek s az embereknek semmi pénzük.”8 Egy másik helyen pedig ezt írja: „... nem is érdemes körülnézni, mi van a Lágymányoson látnivaló, a kukorica- és krumplitermő »Eladó telkek« parcelláin.”9 Karinthynál ellenben a vidék, ahol élete legnagyobb részét leélte, s ami a legtöbb írásában megjelenik, egy kicsit sem ilyen. Hiszen őt, ahogy ő maga fogalmaz Jankovics Józsefnek adott interjújában, az „ősélményei” fűzik Lágymányoshoz.10 Élete első emléke is ide köti, ennek lenyomatát az Ifjúság, szerelem című novellában találhatjuk meg: „...anyám kocsiban tol a napfényes Gellért téren, egy kirakatban fényképek, anyám hosszú, fekete haja kiömlik a kerek szalmakalap alól...” 1 Ide 7 Uo. 271. old. 8 Móricz Zsigmond: Árvácska-Csibe. Irodalmi, Bukarest, 1963, 260. old. g Uo. 206. old. io Karinthy Ferenc: Szülőföldjeim. Jankovics Józseffel. In: Karinthy Ferenc: Körvadászat. hozták haza újszülöttként a Bakáts téri Klinikáról, itt töltötte gyermek- és kamaszkorát. Később, egy bő évtized múltán 1945-ben visszatért; az ostrom után itt kezdte meg közös életét feleségével, s egészen haláláig a Lágymányosra tért haza különböző, hosszabb-rövidebb utazásairól. Érdemes hát megnézni, miként szűrődik át az ihletet adó lágymányosi táj Karinthy különböző írásain, miként determinálja a szülőföld az írói fantáziát. Tanulmányom célja azon szövegek csokorba rendezése, melyekben Karinthy a Lágymányossal való kapcsolatáról vall, illetve olyan írások bemutatása, ahol gyermek-, ifjú-, majd felnőttkora helyszínéül szolgáló tájak jelennek meg, szolgálnak a különböző művek hátteréül. A nyelvészetből doktoráló Karinthy Ferenc számára már a „Lágymányos” szó eredete is igen érdekes, ugyanis ezzel kapcsolatban többféle értelmezés létezik. Pais Dezső például az 1950-es évek elején tartott egyetemi óráin olyan elhomályosult összetételnek tartotta, melynek előtagja a „lágy”, azaz „langyos” melléknév, „mány” utótagja pedig -s képzős alakban van jelen. Ennek jelentése „állat hasi része”, „madár begye”, avagy „déli lejtő, hegyoldal”. Ez „elsődlegesen a Gellérthegy napsütéses déli lejtőjére vonatkozhatott, majd átvonódott a Duna-part süppedékes »lágy« mellékére. Mások a Lágymányost a szerbhorvát »lacman« - »hadnagy« magyar -s képzős származékának tartják. Azzal hozzák kapRiportok, beszélgetések. Szépirodalmi, Budapest, 1984. 414. old. A továbbiakban: Karinthy Ferenc, 1984. h Karinthy Ferenc: Ifjúság, szerelem. In: Karinthy Ferenc, 2001.127. old. 386
