Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
A realizmustól az elképzelt városig: Epepe - Benda Mihály: Ki nem tér olykor vissza – avagy lágymányosi és józsefvárosi szellemidézés
nevezetes baracktermő vidék volt, a Ménesi úton június végétől minden kertkapun 00 kint a tábla: Sárgabarack eladó! A vidék akkori beépítetlenségét és ebből adódó „vadságát” jól megörökítette A labda című novella. A történet középpontjában egy ajándékba kapott labda áll, amelyet rögtön felvittek a Gellérthegyre kipróbálni. A citadella körül katonák sétáltak, és az egyik baka hatalmasat rúgott bele az elsuhanó labdába, amely „felszállt, magasan a kékbe, aztán a korláton kívül hullott vissza, legurult a sziklás, bozótos meredélyen, ahol egykor Szent Gellért a hordóban.” 3 A történet az elbeszélő szorongásával zárul, aki ha erre jár, most is a zöld lejtőkön, az akkori rengetegbe elveszett labdát kutatja. Devecseri Gábor A hasfelmetszés előnyei című önéletrajzi művéből kiderül, hogy ő is kedvelte az akkori Lágymányos nagy üres grundjait, és „a Ménesi út és Villányi út közötti nagy, lejtős két fennsíkú”34 rétet, ahol a labdát rúgták. Az ő emlékeiben is felelevenednek a Karinthy-filmen is megörökített nagy szánkózások a grundokon, a hó- labdázások és a budai hegyek havában gázoló nagy kirándulások is.35 Karinthy Frenc leggyakrabban a Ménesi utat idézi fel, de megjelennek a Nagyboldog asszony út „tömött lombjai” is, ahol ősszel „a vadgesztenyéken rőten sűrűsödött át az enyhe délutáni fény.”36 A lágymányosi táj 32 Karinthy Ferenc: Baracklekvár. In: Karinthy Ferenc, 2001.12. old. 33 Karinthy Ferenc: A labda. In: Karinthy Ferenc, 1983. 287. old. 34 Devecseri Gábor: A hasfelmetszés előnyei - A múlandóság cáfolatául. Magvető, Budapest, 1974. 52. old. sokkal tágasabb és változatosabb, mint a Reviczky utca és környéke. A városrész határa egészen a Dunáig elhúzódik, és érinti a Gellért fürdőt, a lágymányosi emlékekhez egyaránt hozzátartoznak a Budafoki úton golyózó fiúk és a Duna holtága, ahová már áprilisban kijártak úszni a jéghideg vízbe. De az író legősibb emléke is a Gellért térhez fűződik, ahol kezdődik a lágymányosi táj: „anyám kocsiban tol a napfényes Gellért téren, egy kirakatban fényképek, anyám hosz- szú, fekete haja kiömlik a kerek szalmakalap alól.”37 Mind a két tájban fontos szerepet játszanak a kávéházak. Míg a józsefvárosi emlékek szemes része a Centrál, a Lágymányosé a Hadik. A két kávéház megjelenítése hasonló. Mindkettő Karinthy Frigyes életformájának a metaforája. A Centrálban nagyon gyakran van egyedül az író, mivel „hívei tudták, hogy ebben az időben egyedül szeret lenni. Ilyenkor írt, a kávéház áporodott füstje, egyhangú csörömpölése, zsongása elringatta, s e különös zene hangjára indult meg keze a papíroson.”38 A Centrál mindig a munka helyszíne, az író mindig oda vágyik, mert otthon írni nem tud. A Hadik kávéházra egész novellák épülnek, mert az nemcsak a munka helye, hanem egyre erőteljesebben az anyagi romlásé is. Ide, a Hadikba érkezik egyenest Politzer, a titkár, aki „minden idejét, igye35 Uo. 51. old. 36 Karinthy Ferenc: Egyetem. In: Karinthy Ferenc, 2001.69. old. 37 Karinthy Ferenc: Ifjúság, szerelem. In: Karinthy Ferenc, 2001.127. old. 38 Karinthy Ferenc: Szellemidézés. In: Karinthy Ferenc, 1979.156. old. 1 379
