Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
Forradalmak kora - Papp Barbara: Történelmi kószálások Cini budapesti regényeiben
rom alatt, feljegyzést küldött Ciniről a Magyar írók Szövetsége Pártszervezetének. A feljegyzés szerint P. M. sokat beszélgetett a fiatalemberrel, bár azt a politikai kérdések nem túlzottan érdekelték, inkább valamiféle szerelmes történetet (!) írogatott volna. „Amolyan polgári liberális féle beállítottságú volt. [...] nem sokat tanult a saját helyzetéből és tehetséges apja szomorú sorsából”,44 mindenesetre elég rendesen viselkedett - nyilatkozott az éles szemű megfigyelő. Thassy Jenő főhadnagy önéletrajzában a regényhez hasonlóan szintén feljegyzett egy történetet a zenét követelő oroszokról; esetében egy gramofonost biztattak a muzsikálásra. Emlékei szerint a katonák csaknem áhítattal hallgatták a zenét, amely áthatotta a hallgatóság lelkét, közel hozva egymáshoz a két csoportot. A budapesti pincelakók azonban korán kezdték az örvendezést a zeneszerető győztesek finomsága felett: a harcosokat a zabrálók követték, akik feldúlták az épen maradt lakásokat, órákat követeltek és nőket erőszakoltak meg.45 Karinthynak természetesen tudomása volt a szovjetek bejövetelének árnyoldalairól, de 1953-ban nyilvánosan semmiképpen nem szólhatott erről, így kószálása folyamán sem léphetett át bizonyos határokat. Budapesti ősz 1955. június 22-én Aczél Tamást és Urbán Ernőt felmentették az írószövetség titkári tisztéből; helyükbe Vészi Endre, Kuczka 44 PIM Kézirattára, Karinthy-hagyaték 393. p. P. M. levele a Magyar írók Szövetsége Pártszervezetének. Péter és Karinthy Ferenc lépett. 1955 szeptemberében a Központi Vezetőség (a népművelési miniszterhelyettes utasítására) betiltotta az Irodalmi Újságot, a Magyar írók Szövetsége folyóiratát. Erre válaszul, tiltakozásképpen az Elnökség tagjai lemondtak, így a három titkár is. Rákosi Mátyás magához rendelte a tiltakozókat, megkísérelte megváltoztatni döntésüket, ám nem sok sikerrel járt. Az írószövetség november 10-i párttaggyűlésén Zelk Zoltán felolvasta a kulturális életben elkövetett sérelmekről szóló memorandumot, melyet 59-en írtak alá, közöttük Karinthy. 1955 karácsonyán a renitensek közül többeket kizártak a pártból, mások - mint Cini - megrovást kaptak. 1956 áprilisában Horváth Márton, a kultúrpolitikai irányítás második embere minden „eltévelyedett” írónak megbízható beszélgetőtársat szerzett, aki meggyőzheti őt helytelen viselkedéséről: Karinthynak Hegedűs Andrást. A Politikai Bizottság május 4-i ülésén úgy döntött, hogy az írókat jól ismerő politikusok munkacsoportjának foglalkoznia kell azokkal, akik az ellenzék megosztása szempontjából a legnagyobb hatást érhetik el, például Karinthy Ferenccel, de a csoport végül nem alakult meg. 1956. június 22-én az írószövetség kibővített vezetőségi ülésén Karinthy Ferenc Ezer év című műve jelentette az egyik casus bellit. Ugyanis Horváth Márton bírálta az írást lanyhasága, bátortalansága, önmarcangoló volta miatt. Erre válaszul Zelk Zoltán elmondta, hogy a leglényegesebb ellenvetései Horváth Márton hosszas felszólalásával kapcsolatban Budapest, 1953. március 21. 45 Thassy Jenő I. m. 451-452. old. 356
