Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)

Forradalmak kora - Papp Barbara: Történelmi kószálások Cini budapesti regényeiben

nyos értelemben vett történelemkönyvet írjon. Éppen ezért jelentősnek tekinthető, hogy a szülőváros képéhez elválaszthatatla­nul hozzátartozó hidak kapcsán megemlí­tette a megsemmisülésükért felelős „Pfeffer Wildenbruch vezérezredest.”36 Pintért a regénybeli ellenállók vezére, Markó azzal vigasztalta, hogy a hidak fel- robbantása a bénító ürességen, Pest-Buda szétszabdalásán túl azt jelenti, azt jelzi, hogy a németek uralmának, a bénító be­zártságnak, az esztelen öldöklésnek vége. Hatalmas árat kellett fizetnie a magyar fő­városnak a nyugalomért, a harcok megszű­néséért, hiszen megtiport torzója maradt csupán - de talán nem volt hiábavaló az égőáldozat: végre megteremtődött az újra­kezdés lehetősége. Pintér Zoltán a halott­nak tűnő várost látva határozta el, hogy valódi kószálóvá kíván válni, minden ízé­ben meg akarja ismerni Budapestet, a budapesti tömeget. A mű befejezéseképpen egy magyar ka­tonai zenészcsoport vonult fel a pincéből, s szolgáltatott muzsikát az azt követelő szovjeteknek. A szánalmas külsejű, rongyos és sovány zenészek csupán az erőteljes biz­tatásra szorították magukhoz ütött-kopott hangszereiket. A groteszk udvari zenekar hosszas, a repertoárra vonatkozó tűnődés után (tudniillik az Istennel kezdődő Him­nuszból még baj lehet, a Kossuth-nótát nem tudják kotta nélkül, az Internacionálé dallamát pedig még nem sajátították el - hiába biztatta őket az előrelátó muzsikus­36 Karinthy Ferenc, 1980. 244. old. Kari Plefler-Wildenbruch tábornok a társ37) a Rákóczi-indulóba fogtak. A rozzant dobok és kürtök szörnyűséges macskaze­néje szállt a Belvárosban, győzelmi fanfárt jelentve a szovjeteknek, és talán valami reménységfélét hozva a gyászoló u teáknak. Mint a fentiekből kiderülhetett, a Buda­pesti tavasz tavasza nem hozott hódító illa­tú, színpompás virágokat, elkerülte a szép­ség és a teljesség érzése, de még ezek közvetlen ígérete is. A tavasz itt még csak előrevetítette árnyékát, nem volt élvezhe­tő valóság, mindössze az első merész lépé­sek történtek ennek irányába. A föld alatt rejtőző virágkezdemények fájdalmas talaj- ból-kibúvásának folyamata játszódott le a szemünk előtt - történelmi méretekben. A valódi, melengető és vidámító tavasz csak mindezek után következhetett (volna). Karinthy Ferenc igyekezett megtartóz­tatni magát a nagy szavaktól, a szovjet har­cosok vagy magyar segítőik dicsőítésétől, az olcsó, hatásvadász, érzelgős megnyilvá­nulásoktól, melyeket akkoriban örömmel fogadott volna a hivatalos ideológia. így meglehetősen sok-fentebb röviden vázolt — kifogást emeltek a művel kapcsolatban, többek között azt is, hogy nem emelte ki a szovjetek hősiességét. Mindezek ellenére a regény számos magyar és idegen nyelvű kiadást ért meg. 1955-ben Máriássy Félix nagy sikerű filmet készített belőle, azon­ban Thurzó Gábor és Karinthy Ferenc for­gatókönyvében és a rendezésben jóval na­gyobb szerepet kapott a nyilasok és az üldözöttek budapesti ellentéte, a szovjet Budapest-hadtestcsoport parancsnoka volt. 3? Uo. 256. old. 353

Next

/
Thumbnails
Contents