Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
Forradalmak kora - Papp Barbara: Történelmi kószálások Cini budapesti regényeiben
nyos értelemben vett történelemkönyvet írjon. Éppen ezért jelentősnek tekinthető, hogy a szülőváros képéhez elválaszthatatlanul hozzátartozó hidak kapcsán megemlítette a megsemmisülésükért felelős „Pfeffer Wildenbruch vezérezredest.”36 Pintért a regénybeli ellenállók vezére, Markó azzal vigasztalta, hogy a hidak fel- robbantása a bénító ürességen, Pest-Buda szétszabdalásán túl azt jelenti, azt jelzi, hogy a németek uralmának, a bénító bezártságnak, az esztelen öldöklésnek vége. Hatalmas árat kellett fizetnie a magyar fővárosnak a nyugalomért, a harcok megszűnéséért, hiszen megtiport torzója maradt csupán - de talán nem volt hiábavaló az égőáldozat: végre megteremtődött az újrakezdés lehetősége. Pintér Zoltán a halottnak tűnő várost látva határozta el, hogy valódi kószálóvá kíván válni, minden ízében meg akarja ismerni Budapestet, a budapesti tömeget. A mű befejezéseképpen egy magyar katonai zenészcsoport vonult fel a pincéből, s szolgáltatott muzsikát az azt követelő szovjeteknek. A szánalmas külsejű, rongyos és sovány zenészek csupán az erőteljes biztatásra szorították magukhoz ütött-kopott hangszereiket. A groteszk udvari zenekar hosszas, a repertoárra vonatkozó tűnődés után (tudniillik az Istennel kezdődő Himnuszból még baj lehet, a Kossuth-nótát nem tudják kotta nélkül, az Internacionálé dallamát pedig még nem sajátították el - hiába biztatta őket az előrelátó muzsikus36 Karinthy Ferenc, 1980. 244. old. Kari Plefler-Wildenbruch tábornok a társ37) a Rákóczi-indulóba fogtak. A rozzant dobok és kürtök szörnyűséges macskazenéje szállt a Belvárosban, győzelmi fanfárt jelentve a szovjeteknek, és talán valami reménységfélét hozva a gyászoló u teáknak. Mint a fentiekből kiderülhetett, a Budapesti tavasz tavasza nem hozott hódító illatú, színpompás virágokat, elkerülte a szépség és a teljesség érzése, de még ezek közvetlen ígérete is. A tavasz itt még csak előrevetítette árnyékát, nem volt élvezhető valóság, mindössze az első merész lépések történtek ennek irányába. A föld alatt rejtőző virágkezdemények fájdalmas talaj- ból-kibúvásának folyamata játszódott le a szemünk előtt - történelmi méretekben. A valódi, melengető és vidámító tavasz csak mindezek után következhetett (volna). Karinthy Ferenc igyekezett megtartóztatni magát a nagy szavaktól, a szovjet harcosok vagy magyar segítőik dicsőítésétől, az olcsó, hatásvadász, érzelgős megnyilvánulásoktól, melyeket akkoriban örömmel fogadott volna a hivatalos ideológia. így meglehetősen sok-fentebb röviden vázolt — kifogást emeltek a művel kapcsolatban, többek között azt is, hogy nem emelte ki a szovjetek hősiességét. Mindezek ellenére a regény számos magyar és idegen nyelvű kiadást ért meg. 1955-ben Máriássy Félix nagy sikerű filmet készített belőle, azonban Thurzó Gábor és Karinthy Ferenc forgatókönyvében és a rendezésben jóval nagyobb szerepet kapott a nyilasok és az üldözöttek budapesti ellentéte, a szovjet Budapest-hadtestcsoport parancsnoka volt. 3? Uo. 256. old. 353
