Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)

Nagyvárosi kísértések és a 20. század démonai - Borgos Anna: "Az irodalom vetélytársa". Karinthyné Böhm Aranka

„Második házassága 1921-ben, Aranka elszánt akaratából jött létre. [...] Innen számítódik a »tizenöt év egyetlen pillanatnyi szenvedése«! Ez az okos, érdekes asszony minden hatalmat magához ragadott. Kiélvezve a Karinthyhoz tartozása társadalmi és társasági népszerűségét, rabló- gazdálkodást folytatott férje tehetségével, a pénz, a pénz, a pénz állandó követelésével, s a gondokat férje nyakában hagyva; az amúgy is gyenge akaratú, minden erőt és erélyt csak írásaiban kiélő s a bohéméletre nagyon is hajlandó férj nyakában!”23

Napi szinten az író valóban küzdhetett az alkotásra alkalmas körülmények hiányával, ehhez azonban nemcsak Böhm Aranka, de Karinthy személyisége is hozzájárult, ahogyan ezt ő maga is megfogalmazta. Nem tudni, Böhm Aranka nélkül megszületett volna-e a „nagy mű”, és egyáltalán meg kellett volna-e születnie.

„ [T] izenöt éve egyetlen olyan órám nem volt, amit az én programom betöltéséhez alkalmasnak nevezhettem volna. Koraszülött művek között veszkődve, nem voltam képes rá, hogy hátrafelé is harcolva olyan családi vagy magánéletet építsek fel magam mögött, aminek ura lehettem volna: ilyenformán (...) én állottam szolgálatában családi életemnek, s nem ő az én szolgáltomban, ahogy alkotó embereknél lennie kell.”24 Devecseri Gábor ezzel szemben úgy véli, az életmű a maga módján teljes. Más életforma talán lehetőséget adott volna nagyobb lélegzetű munkákra, de nem vélet23 Ascher Oszkár: Minden versek titkai. Szépirodalmi, Budapest, 1964. 217-218. old.

2t Karinthy Frigyes: „Ötéves terv”. In: Karinthy, 1964. 755. old.

len, hogy ezek nem jöttek létre; a valódi Karinthy-művek mégiscsak azok, amelyek a maguk töredékességében megszülettek. „Nekem pedig az a meggyőződésem, hogy nyugodtabb, rendezettebb, a világgal nem ily szeszélyesen, de hát persze nem is ily változatosan és gazdagon érintkező életmód mellett, hajszák, kapkodások, fuldokló küzdelmek nélkül valami más talán teljesebben születhetett volna meg, de ez a mű, a látszólagos csonkaságában is nagyszerű és teljes Karinthy-mű bizony soha.”25

A kapcsolatban a felszínen zajló csatározások mögött ott vannak a gyengédség és az összetartozás nyomai is. Erről tanúskodik többek között Karinthy néhány Arankához írott levele és már említett bejegyzése Aranka naplójába 1922. júniusában: „Te buta, furcsa, édes és rettentően keserű, aranyos és szép és csúnya és tehetséges, nyugtalan te, te nagy, nagy baj és öröm a világon, nagy szerencsétlenség az én szegény fejemben benne. [...] Muszály [sic] valamit itt a saját naplódban közölni veled, meg akarok valamit értetni, ami egészen biztos, és amire, ha rájössz, jobb kedved lesz, és édes leszel, amilyen vagy. Egy helyen azt írod, hogy elsietted az »élet«-edet. Te csacsi.”26

Ez a bejegyzés utal az Aranka személyiségében és Karinthy hozzá való viszonyában meglévő ambivalenciákra, de ezen belül elsősorban szenvedélyt és érdeklődést árul el, a megértés és a megértetés vágyát tükrözi. A köztük lévő intimitást jelzi az a tény is, hogy

25 Devecseri Gábor: Lágymányosi istenek. Szépirodalmi, Budapest, 1975.145. old.

26 Karinthy, 1964.341. old.

243