Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)

Forradalmak kora - Papp Barbara: Történelmi kószálások Cini budapesti regényeiben

ni).10 A pesti mesterdetektív, Sörluk Nipp Nock még a hírhedt Rumbach streeti gyilkosság kinyomozását is feladja hitelezője kedvéért,11 míg a Csömöri úttól a Filatori- gátig történő eljutásra pedig Verne legrettenthetetlenebb hősei is csak erejük megfeszítésével - és a kontinens megkerülésével — vállalkozhatnak. „Jó, de itt nem a holdbautazásról van szó. [...] Azt meg lehet csinálni egy kis energiával. [...] Ha a Csömöri út elején csőjavítás van: ott élő ember át nem hatolhat soha! Hát nem tudod, hogy halt meg szegény, szerencsétlen Sztrogoff Mihály? Miután eljutott Moszkvától Irkuckig és az éjszaki sarktól a déli sarkig: — vakmerőségében odáig ment, hogy keresztül akart hatolni a budapesti csőjavításon [...] Teteme flaszterként felkenve hever a Lókupec utca sarkán.”12 Karinthyék baráti körének tagjaira - ha nem is ilyen mértékben - szintén jellemző volt a Budapest-centrikusság, Budapest (ábrázolása) iránti érdeklődés. A Karinthy- családdal szoros - baráti és munkatársi - kapcsolatban álló,13 Karinthy Ferenc által mélységesen tisztelt Devecseri Gábort, az antik irodalom elmélyült ismerőjét szintén megihlette „Budapest tündérváros”: ezzel a címmel megjelent kötete Budapestről szóló írásait tartalmazza. A kötet szinte közvetlenül a második világháború után,

10 Karinthy Frigyes: Robinson Krausz. De Foe nyomán. In: Karinthy Frigyes, 2001. 87-88. old. h Karinthy Frigyes: Conan Doyle: A lefűrészelt tüdőcsúcsok. Sörluk Nipp Nock emlékirataiból. In: Karinthy Frigyes, 2001.141-156. old.

12 Karinthy Frigyes: A Csömöri úttól egészen a Filatori-gátig. Fantasztikus regény. írhatta volna: Verne Gyula. In: Karinthy Frigyes, 2001.115.; 117-118. old.

1946-ban látott napvilágot. Ezekben a művekben Budapest az elmúlt idők tanújaként, a múltból itt maradt torzóként jelenítődik meg. A romos, „fekete gyászjelekkel telehintett”14 Pesten romba dőltek a szépség és a kiszámíthatóság keretei, az élet normális menetének előfeltételei. Devecseri míves Budapest-írásai a város hajdani gyönyörűsége, gyönyörű mindennapisága utáni forró vágyakozásának kifejezői. A há- ború-nem-tépázta Budapest: a padokon üldögélő öregek, a sirályokat etető kisdiákok, a tündöklőén kivilágított épületek, az utcák békés csendje vagy nyüzsgése, a vitatkozó, ráérősen nézelődő, csínyeket kieszelő irodalmárok az író számára az Aranykort jelentik. Tehát Devecseri Gábor szerint Budapest megjelenítése a múlt és a teljesség felidézésének eszközévé válhat.

A fentiekben láthattuk, hogy Karinthy Ferenc mintegy apai örökségül és baráti hagyományul kapta ezt a rá olyannyira jellemző Budapest-centrikusságot. Cini nem tudott elszakadni Budapesttől (írásaiban sem), akár édesapja, bár - Karinthy Frigyessel ellentétben - ő nem elégedett meg a fővárosi utcákkal: „ennek az ő Budapestjének voltak-vannak gyarmatai is, vagy - mondjuk - vezérképviseletei: Siófokon, Leányfalun, s a tengeren túl többfelé.”15A távoli kontinensek látnivalói, a székely fal13 Devecseri első kötete Karinthy Gábor írásaival együtt jelent meg.

14 Devecseri Gábor: Képeslap Visegrádon. In: Devecseri I. m. 30. old.

is Vargha, 1979.23. old. A pontosság kedvéért azonban meg kell jegyeznünk, hogy Siótokról már Karinthy Frigyes is mint Lipótváros szerves részéről írt: „A mai Lipótváros négy részből áll: Kossuth Lajos utca, Börzepalota, déli korzó és Siófok. [...]

342