Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)

"ifjúság, szerelem" - Géra Eleonóra: A spanyolnátha Budapesten

nye a spanyolnátha ügyében? Én nem tehetek róla, de könny szökött a szemembe, részint a meghatottságtól, részint a spanyolnáthától. Van ezen a plakáton minden, ami szép és jó, le van írva a spanyolbetegség és hogy az milyen veszedelmes. A polgármester többek között felszólít bennünket, hogy a vasutat és a villamost csak a legszükségesebb esetekben használjuk. Hát tudod milyen bájos ez, milyen kis biju, egy Wilde- aforizma, egy aperszü, egy aranysulánk. Hogy vasúton és villamoson csak akkor utazzam, amikor szükségem van rá - szóval ne utazzam villamoson és vasúton, ahogyan rendesen szoktam élvezetből, mulatságból, mámorból, dorbézolásból, fényűzésből, dá- ridóból, kéjhajhászásból, kicsapongásból, hanem csak szükségből utazzam - hogy egy időre mérsékeljem szertelen és vad mulatságomat és szórakozásomat, a villamoson való utazást. Könnyektől megvoltam hatva e nagy szavaktól, melyeket egy nagy lélek inspirált a nagy és nehéz idők szellemében - és teljesen megértem szent és nehéz kötelességemet. Mélyen meg vagyok győzve és lelkesedésemben még tovább is megyek, mint amennyire kérnek a polgármesteri szavak- ígérem, hogy ezentúl a fogamat is csak akkor húzatom ki, ha igazán szükség van rá, ígérem, hogy negyedik emeleti ablakunkból ezentúl nem ugrálok le az utcára, csak úgy ukmukfukk, mint ahogy szoktam, hanem csak akkor, ha ég a ház és a lépcsőn már nem

61 Karinthy Frigyes, [1997,] 69-70. old.

62 Urbán László: Előszó. In: Karinthy Frigyes, [1997.] 7. old.

63 Budapest Főváros Levéltára, XXXIII.1 .a Vili. kerületi halotti anyakönyv 3809/1918. fsz.

lehet lemenni, szóval szükség esetén. ígérem, hogy az állatkerti hiéna ketrecébe csak akkor dugom be a karom, ha már semmiképpen nem tudok ellenállni a vágynak, hogy megsimogassam —és ígérem, hogy különféle plakátokat és hirdetményeket csak a legnagyobb szükség esetén olvasok el. Szóval mikor már elmúlt a spanyolnátha.”61

A háború végnapjait élő Budapest nyomorúságát kifigurázó szatírasorozat - Urbán Lászlót idézve „a magyar irodalom legszomorúbb befejezésű szatírasorozata” - a Pesti Naplóban ezzel az írással végződött.62 A háborús járvány elérte Karinthy Frigyes családját is, és felesége, Judik Etel 1918. október 17-én, harminckét éves korában, influenza következtében elhunyt.63

A Karinthy által felvetett téma, a fővárosi villamosok kérdése állandó vita tárgya lett, a villamos, a „baj legnagyobb terjesztője”64 már-már a járvány elleni küzdelem jelképévé vált. „[...] ha valamiképpen védekezni akarnak, akkor a legnagyobb baj, a személyes érintkezés ellen kell védekezni, amely a fertőzést okozza és ott kell megfogni a bajt, ahol a legnagyobb, tudniillik a villamosoknál” - mondta a Közigazgatási Bizottság egyik tagja.66

A villamosszerelvényekre spanyolnáthában szenvedő betegek nem szánhattak fel, mégis gyakran előfordult, hogy ölükben influenzás gyermekükkel kétségbeesett szülők kéretőztek fel a kocsikba. Az influenza a

64 Dr. Szabó Sándor tiszti főorvos nevezte így a villamost egyik járványbizottság előtti felszólalásában. Főváros Közlöny, 1918. december 13. 2286. old.

65 Főváros Közlöny, 1918. október 18.2043. old.

229