Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
A református kollégiumtól Ferencvárosig - Lugosi András: Cipőcsokor – avagy az asszimiláció rejtélyes szálai
de ő maga is Angelika Polácsekként van már megnevezve. Az általunk ismert hat Karinthi gyerekből ötöt megnevez a gyász- jelentés (Uncle Joe csak négy év múlva született), de az öt Karinthi unoka mellett hatodikként ott van már Amalie Polácsek is. A két fiú, Emil és Móricz anyjuk halálakor még nőtlen. Eltűnt iratok nyomában: a névmagyarosítástól a holokausztig A házassági szerződés és az anyakönyvi adatok elemzéséből kiindulva egy viszonylag részletesebb képet alkothatunk magunknak Karinthy Frigyes apai és anyai ági családjáról.75 A pápai esernyőkészítő, majd később órajavító Kohn Lipót és a terézvárosi papírkereskedő Engel Dávid közötti relatíve nagy társadalmi távolságot a gyermekeik által kötött házasságok társadalomtörténeti elemzése nélkül is könnyen érzékelhetjük. Valószínűleg a két család közötti társadalmi különbségben lelhetjük fel annak magyarázat is, hogy 1878-ban Engel Lina és Kohn-Karinthi József antikvárius miért köt, míg 1880-ban Engel Heléna és Engel József, csesztvei születésű kereskedő miért nem köt házassági szerződést. Mindazonáltal ez a távolság nem volt akkora, hogy a házassági szerződés intézményének és a házasfelek közötti vélhetően erős érzelmi köteléknek köszönhetően ezt ne lehetett volna áthidalni, nem beszélve a kö75 A pápai felmenők részletesebb bemutatásától azért tekintettem el, mert Jakab Réka kiadványunkban olvasható tanulmánya részletesen elemzi a 19. zös asszimilációs stratégia szerepéről. Engel Karolina ugyan túlságosan fiatalon halt meg ahhoz, hogy ezt az asszimilációs utat férjével és gyermekeivel együtt végigjárja, de a szülei halálakor kibocsátott gót betűs német, valamint az ő elhunytakor készült magyar nyelvű gyászjelentések közötti nyelvi-vizuális formát öltő különbségek, ha nem is az egyéni tapasztalat, de a családi kollektív reprezentáció szintjén jelzik azt a változást, amin ez a család már 1883-1895 között is keresztülment. Most azonban id. Karinthi József névmagyarosítására vonatkozó, a Deák téri német evangélikus egyház születési anyakönyvében talált adatoknak kell a nyomába erednünk. Ennek tanúsága szerint a 28 éves Kohn József névmagyarosítási kérelmet nyújtott be a belügyminiszterhez, amelyben azt kérte, hogy nevét Karinthira változtathassa. De vajon miért szánta el magát erre a lépésre, és honnan vette ezt a nevet? Bár a név megváltoztatását egyáltalán nem kellett megindokolni, mégis nagyon sok kérelmező látta el indoklással kérvényét. Kohn-Karinthi József motivációit tehát akkor ismerhetjük meg, ha ő is fűzött ilyen indoklást kérelméhez, és ha a BM. 27 756 - 74 sz. irat ma is megtalálható a Magyar Országos Levéltár dualizmuskori belügyi iratai között. Nem pusztán a miértek megismerése miatt lenne fontos ennek a forrásnak a megtalálása, hanem azért is, mert Kohn-Karinthi József ebből az iratból, ha nem is torzítatlan formában, de már a saját hangján szólhatna hozzánk. Saját hangszázadi pápai zsidóság társadalmi viszonyait és a pápai Kohn-Karinthi családnak a helyi zsidóságon belüli helyzetét. 90
