Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)

A református kollégiumtól Ferencvárosig - Lugosi András: Cipőcsokor – avagy az asszimiláció rejtélyes szálai

férj ezt az 1500 Ft-os hozományt megnövelte egy 1500 Ft-ról szóló kötelezvénnyel, amelyet, ha a törvényes előírások ezt megkívánják, a feleség számára kifizet majd. A harmadik pont rendelkezett az 1500 Ft-os hozomány sorsáról. A férj kötelezettséget vállalt arra, hogy három hónapon belül törvényesen is bejegyezteti cégét, amelybe az 1500 Ft-os hozományt is befekteti. A következő pont szabályozta a házasság fennállása alatt bekövetkezett vagyongyarapodást illető tulajdonjogokat. Erre nézve a házastársak megállapodtak abban, hogy vagyonközösséget hoznak létre, ami minden jövőbeni gyarapodásra vonatkozik majd. A gyarapodás legyen ingó vagy ingatlan természetű, oka legyen öröklés vagy a szerencse, minden, amit közösen vagy külön-külön szereznek vagy kapnak, fele-fele arányban illeti meg a házasfeleket. A jelenlegi vagyonállomány azonban mindvégig a mostani jogosultak tulajdonában marad. Az ötödik pont rendelkezik az öröklésről. Férj és feleség kölcsönösen megegyeztek abban, hogy amennyiben házasságuk gyermektelen lesz, úgy a túlélő felet általános örökösnek kell tekinteni. Fia viszont a házasság utódokkallesz megáldva, úgy a törvényes öröklési rend lép életbe.48 A hatodik pont tartalmazta az arra a

48 A házaspárok valamelyikének elhalálozása esetére hitbérről, illetve a hozomány és a kelengye visszaadásáról a szerződés nem rendelkezett. Házassági szerződéseknek ilyen rendelkezéseire számos soproni példát hoz: Güntner Péter: A vagyon kutatásának nominális forrásai a századfordulón. AETAS, 2000/1-2. 280-281. old.

49 Weiser Károly közjegyző kézírásos gól betűkkel Irta ennek a szerződésnek a német nyelvű részeit. A szöveg szóról szóra, de helyenként betűről betűre

nem várható esetre - „für den nicht zu vermuthenden Fall” - vonatkozó megállapodásokat, ha a házastársak olyannyira „nem harmonizálnának vagy nem tudnának harmonizálni egymással”, hogy válásra kerülne sor. A házasság törvényes felbontását egyoldalúan és kölcsönösen is lehet kezdeményezni, a feleség azonban mindkét esetben jogosult magának elkülönített lakóhelyet49 választani, és a házasságba bevitt vagyonát minden körülmények között ki kell adni neki. Az egyéb felmerülő vagyonjogi vitákat pedig a bírósági ítélet lesz hivatott rendezni. Az utolsó, 7. pontban már csak az nyert megállapítást, hogy a házassági szerződés egy-egy első példányát mindkét fél kézhez kapja.

Ezután következik a szintén magyar nyelven íródott záró rész, amely röviden megállapítja, hogy a szerződés felvétetett, felolvastatott, helybenhagyatott és a felek és a tanúk által saját kezűleg aláíratott. Ahogy azt az olvasó a tanulmányom mellékletében közölt fakszimilében is láthatja, Weiser Károly eredetileg a szerződés harmadik sorában tévesen holnapi napon megáldandó házasságot írt, ezért a szövegben aláhúzta a téves morgigen kifejezést, és utólag odaírta a margóra a helyes heutigen, azaz mai napon formulát. Ebben a záró részben még

haladó rejtvényfejtésében igen sokan voltak segítségemre a fővárosi levéltár munkatársaitól az ELTE BTK oktatóiig bezárólag, akiknek ezúton is szeretnék ezért köszönetét mondani. De a 6. pontban található domizil - lakóhely kifejezés megfejtésére kedves barátom és kollégám, Mészáros Borbála nagymamája, Petri Jánosné sz. Morvay Lívia segítsége nélkül együttesen sem lettünk volna képesek. Ezért Nekik, kettőjüknek szeretném e helyütt is, külön kifejezni hálás köszönetemet.

72