Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
A református kollégiumtól Ferencvárosig - Lugosi András: Cipőcsokor – avagy az asszimiláció rejtélyes szálai
már 27 közjegyzői körzet volt a magyar fő- városban. A körzetbeosztás tehát segíthet, de nem abszolút mértékben. 1873-ban 10 közigazgatási és választási kerületre osztották fel Budapestet, és természetesen a közjegyzői körzetek kialakításakor is ezt a kerületi beosztást vették alapul. Az adott kerület lélekszám szerinti nagysága alapján hoztak létre több közjegyzői körzetet is ott, ahol ez szükségesnek látszott. Mi volt a helyzet a VII. kerülettel, ahol a Karinthi család is lakott Frigyes Ernő születésekor. Pesten a választókerületeket a hagyományos városrészekből alakították ki, kivéve két helyen. Terézvárost a Király utca vonala mentén két részre osztották, Ferencvárost pedig összevonták Kőbányával, mert mindkét utóbbi városrészben túl kevés volt a választójoggal rendelkező polgárok száma. A Király utcától délre a Kerepesi útig (ma Rákóczi út) terjedő rész kapta a Vll-es számot. Mivel ez külön közigazgatási kerületet is jelentett egyben, ezért 1873-tól kezdődően beszélhetünk önálló VII. kerületről.37 Ami nem tévesztendő össze az önálló Erzsébetvárossal, mert ezt a nevet csak 1882-ben kapta a Terézváros egykori, Király utcától délre eső része.38 Itt található a Damjanich utca, és ez volt Tokaji Nagy Lajos, budapesti közjegyző körzete is.39 1875-ben még VI. kerületi közjegyzőként kezdte meg munkáját, majd kinevezik a VII. kerületbe anélkül, hogy 36 Sarusi Kiss Béla: Közjegyzői iratok, családtörténet a levéltáros szemszögéből. In: Hajdú—Ősz—Kokas I. m. 52. old. 37 Vörös Károly: Egy világváros születése. Kossuth, Budapest, 1973.191-192. old. 38 Anda Éva: Erzsébetváros mint Budapest fejlődésének mércéje. In: Hajdú—Ősz—Kokas /. m. működési körzete megváltozna, ahogyan utódait is mindig ide nevezték ki. Elsőként tehát az ő ügykönyveit kell átnézni, ügyfélkörében Karinthiak és Engelekután kutatva. Annak, hogy Karinthit találunk ügyfelei között, viszonylag kicsi az esélye, hiszen őket pápai eredetűként tartja számon a család kollektív emlékezete, míg Engelé- ket viszont fővárosiként. De a legnagyobb probléma az, hogy Uncle Joe nem árulta el Cininek, hogy mi volt az eredeti nevük. Jelen pillanatban az is érdektelen, hogy id. Karinthi József vagy valamelyik felmenője volt-e a névmagyarosító, a lényeg az, hogyha „eredeti” nevükön szerepelnek, akkor nem tudjuk azonosítani őket. Tokaji Nagy Lajos ügykönyveinek átvizsgálása azonban nem hozott eredményt, és itt mutatkozik meg a körzetbeosztás szerinti tájékozódás egyik komoly korlátja. Hiába tudjuk valakiről, hogy hol lakott, mikor egyáltalán nem volt köteles a lakóhelye szerint illetékes közjegyzőhöz fordulni. Sarusi Kiss Béla általánosságban tesz említést arról, hogy a budapesti közjegyzők olykor más körzetbe kérték áthelyezésüket, és ilyenkor a régi ügyfelek a már meglévő ismeretség és bizalom miatt átjártak hozzá. Mivel a közjegyző magával vitte iratanyagát is, ez az átjárás gyakorlati szempontból is kézenfekvő volt.40 Mészáros Borbála pedig egy konkrét példát is hoz erre, egy óbudai braunhakszler41 családot. Bár a Thallerek 60. old. 39 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL), VII. 183. Tokaji Nagy Lajos bp-i kjő iratai. 1875-től 1902-ig működött, to Sarusi I. m. 52. old. 41 A szőlőben megbámult, „koszos" lábuk miatt környezetük így nevezte a német szőlőműveseket. 68
