Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)

A református kollégiumtól Ferencvárosig - Lugosi András: Cipőcsokor – avagy az asszimiláció rejtélyes szálai

használatunk szerint az eredet olyan kezdetet jelent, amely egyben magyarázat is. [Az én ki­emelésem. - L. A.] Vagy ami még rosszabb: elégséges magyarázat. Ebben van a kétér­telműség, s ebben van a veszély is.”28 Marc Bloch, francia történész 60 éve, két évvel a Gestapo által agyonlőtt Marc Blochnak, a francia hazafinak a halála előtt, 1942-ben vetette papírra ezt a gondolatot, miszerint az eredet kutatói akkor követik el a legna­gyobb hibát, mikor összekeverik a leszár­mazást a magyarázattal.29 A híres történész, de a francia hazafi is egyaránt arra int ben­nünket, hogy nem szabad térdre rogynunk a történészek idolum tribusa, az eredet bál­ványa előtt. Amikor tehát most a Karinthyak nyomá­ba eredek, és arra kérem (nemcsak min­ta) olvasóimat, hogy kövessenek, akkor Bloch útmutatásainak megfelelően abból az előfeltevésből indulok ki, hogy a leszárma­zás és az eredet önmagában nem lehet sem­mire magyarázat. De akkor miért érdemes kutatni az ún. eredete.t egyáltalán? Marc Bloch ebben is segítségünkre lehet. „Vajon mennyiben fontosabb az a kapcsolat, ame­lyet a két korszak között a tartam áramlása teremt, mint az a különbség, amely éppen e tartamból született [...] ?”30 Az eredet szó fentebb tárgyalt két jelentésének az össze­mosódásából eredő veszélyt úgy látom elke­rülhetőnek, ha a történeti idő folyamán konstituálódó különbséget, idegenséget és másságot nem felszámoljuk azzal, hogy visszavezetjük valamilyen rejtett azonosság­ra, hanem a maga radikális különbözőségé ­28 Bloch, Marc: A történelem védelmében avagy a történész mestersége. Ford.: Babarczy Eszter és Kosáry Domokos. In: Uő. : A történész mestersége. Történetelméleti írások. Osiris, Budapest, 1996, ben, idegenségében, másságában próbáljuk megragadni. Többé az idegent nem ismer­hetjük meg oly módon, hogy hasonlóságok, analógiák és más trükkök segítségével visszavezetjük valamilyen számunkra meg­szokott, saját dologra. Ez többé nem megis­merés, hanem megsemmisítés. A történész­nek ezért egy megsemmisítéstől mentes megismerésre volna jó törekednie. Ősök az emlékezetben Egy család történetének a kutatásához szükségesek bizonyos kiindulópontok. Id. Karinthi József felmenőiről három adalékot szolgáltat a család kollektív emlékezete. Az elsőt, tudomásom szerint Czeizel és Erős publikálta először, a másodikat és a harma­dikat Cini naplójából ismerhetjük. A Czei- zelék által közreadott történet id. Karinthi József közléséből és Gizela lánya ehhez fű­zött kommentárjából lett összegyúrva. A történet szerzője valószínűleg maga Karin­thy Gizela volt, de mi Gizela lányának, Astrid Münter-Karinthy-Sellevold közvetí­tésének köszönhetően ismerhetjük. Amikor id. Karinthi József lányánál és vejénél, Gizelánál és Fritz Münternél (Astrid szülei) lakott Norvégiában, és ott a származása felől érdeklődtek, akkor id. Karinthi József állító­lag azt mondta nekik, hogy ő az esztergomi érsek és egy német nevelőnő törvénytelen gyermeke, akit egy zsidó család nevelt fel. Astrid szerint édesanyja, Karinthy Gizela ehhez azt a kommentárt fűzte, hogy amikor 28, old. 29 Uo. 30. old. 30 Uo. 27. old. 62

Next

/
Thumbnails
Contents