Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
A református kollégiumtól Ferencvárosig - Lugosi András: Cipőcsokor – avagy az asszimiláció rejtélyes szálai
használatunk szerint az eredet olyan kezdetet jelent, amely egyben magyarázat is. [Az én kiemelésem. - L. A.] Vagy ami még rosszabb: elégséges magyarázat. Ebben van a kétértelműség, s ebben van a veszély is.”28 Marc Bloch, francia történész 60 éve, két évvel a Gestapo által agyonlőtt Marc Blochnak, a francia hazafinak a halála előtt, 1942-ben vetette papírra ezt a gondolatot, miszerint az eredet kutatói akkor követik el a legnagyobb hibát, mikor összekeverik a leszármazást a magyarázattal.29 A híres történész, de a francia hazafi is egyaránt arra int bennünket, hogy nem szabad térdre rogynunk a történészek idolum tribusa, az eredet bálványa előtt. Amikor tehát most a Karinthyak nyomába eredek, és arra kérem (nemcsak minta) olvasóimat, hogy kövessenek, akkor Bloch útmutatásainak megfelelően abból az előfeltevésből indulok ki, hogy a leszármazás és az eredet önmagában nem lehet semmire magyarázat. De akkor miért érdemes kutatni az ún. eredete.t egyáltalán? Marc Bloch ebben is segítségünkre lehet. „Vajon mennyiben fontosabb az a kapcsolat, amelyet a két korszak között a tartam áramlása teremt, mint az a különbség, amely éppen e tartamból született [...] ?”30 Az eredet szó fentebb tárgyalt két jelentésének az összemosódásából eredő veszélyt úgy látom elkerülhetőnek, ha a történeti idő folyamán konstituálódó különbséget, idegenséget és másságot nem felszámoljuk azzal, hogy visszavezetjük valamilyen rejtett azonosságra, hanem a maga radikális különbözőségé 28 Bloch, Marc: A történelem védelmében avagy a történész mestersége. Ford.: Babarczy Eszter és Kosáry Domokos. In: Uő. : A történész mestersége. Történetelméleti írások. Osiris, Budapest, 1996, ben, idegenségében, másságában próbáljuk megragadni. Többé az idegent nem ismerhetjük meg oly módon, hogy hasonlóságok, analógiák és más trükkök segítségével visszavezetjük valamilyen számunkra megszokott, saját dologra. Ez többé nem megismerés, hanem megsemmisítés. A történésznek ezért egy megsemmisítéstől mentes megismerésre volna jó törekednie. Ősök az emlékezetben Egy család történetének a kutatásához szükségesek bizonyos kiindulópontok. Id. Karinthi József felmenőiről három adalékot szolgáltat a család kollektív emlékezete. Az elsőt, tudomásom szerint Czeizel és Erős publikálta először, a másodikat és a harmadikat Cini naplójából ismerhetjük. A Czei- zelék által közreadott történet id. Karinthi József közléséből és Gizela lánya ehhez fűzött kommentárjából lett összegyúrva. A történet szerzője valószínűleg maga Karinthy Gizela volt, de mi Gizela lányának, Astrid Münter-Karinthy-Sellevold közvetítésének köszönhetően ismerhetjük. Amikor id. Karinthi József lányánál és vejénél, Gizelánál és Fritz Münternél (Astrid szülei) lakott Norvégiában, és ott a származása felől érdeklődtek, akkor id. Karinthi József állítólag azt mondta nekik, hogy ő az esztergomi érsek és egy német nevelőnő törvénytelen gyermeke, akit egy zsidó család nevelt fel. Astrid szerint édesanyja, Karinthy Gizela ehhez azt a kommentárt fűzte, hogy amikor 28, old. 29 Uo. 30. old. 30 Uo. 27. old. 62
