Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)

A református kollégiumtól Ferencvárosig - Jakab Réka: Egy zsidó órás a református Ókollégium udvarán

nunk. Az összeírásban neve előtt szereplő „ifjabb” jelző azonnal az idősebb Kohn Li- pót keresésére ösztönzi a kutatót, akinek megtalálásától újabb családi adatokat remél. Mivel azonban a városban „idősb” Kohn Lipót nem élt, és a mi Lipótunkon kívül ismert másik három Lipót kora alapján nem lehet a „mienk” apja, már csak egy lehetséges magyarázat maradt arra, hogy az összeíró hitközségi jegyző miért tartotta fontosnak „ifjabbnak” nevezni Karinthy Frigyes nagyapját. A válasz egyszerű: a közösség mint négyük közül a legfiatalabbat tartotta számon. Egyébként ő valószínűleg szerény körülményei, magányos szakmája és újonnan betelepült volta miatt sem tartozhatott a hangadók közé, akik a közösséget érintő kérdésekben is (mint a zsinagóga építése, rabbiválasztás stb.) állást foglaltak az iratok tanúsága szerint.

Az 1880. április 18-án bekövetkezett halálakor 63 évesnek mondott Kohn Lipót valódi születési idejét - a forrásokban szereplő adatok ellentmondásossága miatt - immár soha nem tudjuk kideríteni. Ha a halálakor bemondott életkorát tekintjük valósnak és az összeírásban szereplőt tévesnek, akkor 1817-ben kellett születnie,

tehát 1848-ban csupán 31 éves lehetett volna, szemben az összeírásban szereplő 34 éves életkorral. A tévedésben figyelemre méltó következetességet mutat, hogy a feleség, Glück (I Iáni) Mária, aki 1892-ben, 75 éves korában hunyt el, 1848-ban szintén 34 évesként szerepel az összeírásban. Mindezeket figyelembe véve, az összeírásban szereplő adatokkal szemben az anyakönyvekben szereplő adatokat fogadjuk el helyesnek.

Lia az olvasó ma felkeresi a pápai régi zsidó temetőben Kohn Lipót sírját, majd körültekint, a puszta látványból is nyilvánvaló lesz számára, hogy a hajdani pápai zsidóság mind demográfiai, mind pedig társadalmi szerkezeti jellemzői alapján egy erőteljes, fejlődőképes, szigorú belső önszabályozású, jól szervezett társadalmi csoportot alkotott egykor, teljes mértékben kitöltve az uradalom által biztosított jogi és gazdasági kereteket. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a korlátozott jogállású magyarországi zsidóság általános helyzetéhez képest a pápai zsidóság - mivel érdekei gazdasági tekintetben gyakran egybeestek az uradalméival — sokkal szabadabban fejlődhetett.

41