Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
A református kollégiumtól Ferencvárosig - Jakab Réka: Egy zsidó órás a református Ókollégium udvarán
eszközének tekintette, és élére a hazafias helytállást a zsinagógában is hirdető Löw Lipót rabbit helyezte, akitől az oktatás színvonalának emelését és a tananyag bizonyos fokú megváltoztatását várta. Az oktatás színvonalát jól jellemzi és a tanítók nagy számát némileg magyarázza a földesúr vármegyéhez írott jelentése: „Pápa M[ező] városában az úgy nevezett normális zsidó oskolák a legfelsőbb K[irályi ] rendeletek ellenére a legszomorúbb állapotba panga- nak, mert még a legszegényebb családok közül is magán tanítókat tartanak, kik leginkább elszegényült pálinka főzőkből és egyén pancrotirozott személyekből s gyü- levész népből állanak, kiknek tudománya a megromlott német nyelvnek zsidó betűkkel való leírásából, a Talmodbúl és Cabala könyvekből némely mondatoknak elferdített magyarázgatásából és az ifjú neven- dékben a butaságnak és a társadalom céljaival összve nem férhető elveknek bele öntéséből áll.”33 Löw Lipót erőfeszítései ellenére a zsidó fiúk nagy része továbbra is inkább a magániskolákat (hédereket) látogatta, vagy magántanítóval tanult mindaddig, míg Hunkár Antal császári-királyi kormánybiztos az 1850-es évek elején el nem rendelte a magániskolák megszüntetését.34 Bár Löw 33 VeML IV.1 .t Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének iratai. A pápai zsidóságra vonatkozó iratok, 1846. Gr. Esterházy Károly jelentése a pápai zsidók ügyében. 13-18. old. 34 Kapossy I. m. 246. old. 35 Láng, [1974.] 125. old. 36 Hudi József 1815-re teszi az első zsidó diákok kollégiumi beiratkozását. Hudi, 2007. 54. old. A kiadott diáknévsorok alapján azonban egyértelmű, hogy már 1808-ban, illetve 1811-ben is volt két-két beiratkozott zsidó diák a kollégiumban. A pápai református kollégium diákjai 1585-1861. Szerk.: Lipót rabbi kísérletet tett egy magyar tannyelvű zsidó középfokú iskola beindítására, melynek tanmenetét el is készítette, a pápai zsidók azon része, akik gyermeküket iskoláztatni kívánták és polgári foglalkozást szántak nekik, a város jó nevű református kollégiumában taníttatták őket, egészen a vészkorszakig. 1840-ben a zsidó közösség 400 forint adományt tett a kollégium javára.35 Zsidó diák beiratkozásáról a református kollégiumba először 1808-ból36 tudunk, akkor Mandel Neumann 16 éves és Szarvas Jakab 14 éves pápai ifjú tanult itt.37 Az 1830-as évek végéig számuk évente 5 fő körül mozgott. A következő évtizedben azonban már a diákok egynegyedét tették ki, sőt az 1848/49-es tanévben a beiratkozott 51 gyerek közül 28 zsidó volt, akik előtte többnyire a zsidó elemi iskolá- 38 ban tanultak. Karinthy Frigyes apja, Kohn József az 1859/1860-as tanévben iratkozott be a református kollégium első gimnáziumi osztályába, társainál egy évvel fiatalabban, 13 éves korában. Elemi tanulmányait a helyi zsidó iskolában végezte. Apja, Kohn Lipót 2 forint 10 krajcár felvételi díjat fizetett be fia beíratásakor a Kollégium pénztárába.39 Döntésének - hogy fiát a város jó hírű és Köblös József. Pápai Református Gyűjtemény, Pápa, 2006. 459., 468. old. A továbbiakban: Köblös, 2006. 37 Uo. 459-460. old. 3B Magas számarányukra magyarázat lehet, hogy míg a kollégium református diákjai közt általában nagy arányban fordulnak elő Pápától távolabb élők, akik a szabadságharc zavaros időszakában minden bizonnyal otthon maradtak, a jobbára helyben lakó zsidó diákokat semmi nem akadályozta tanulmányaik tovább folytatásában. 39 Köblös, 2006. 724. old. 26
