Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
"ifjúság, szerelem" - Géra Eleonóra: A spanyolnátha Budapesten
védelmében a szórakozóhelyeket nem merték bezáratni, mint korábban, csupán a forgalmat és a nyitvatartást korlátozták.56 Többször felvetődött a középréteghez tartozó betegek kórházi elhelyezésének kérdése. Az összes influenzahalálozás negyede ebből a társadalmi rétegből került ki. Az egyik álláspont szerint a rendkívül magas halálozási arány legfőbb oka az lehetett, hogy az úri réteg tagjai nem voltak hozzászokva a nélkülözéshez. Ezt a nézetet sem szabad figyelmen kívül hagyni, de talán ennél jelentősebb oknak tekinthető a középrétegek irtózása a kórházaktól. Különösen a járványkórházak örvendtek rossz hírnévnek, a Zita Kórház katonák számára kialakított harmincágyas kórtermei még a szegényebb pácienseket is elborzasztották, voltak, akiket erőszakkal szállítottak oda. Kórházba főként azok az influenzások kerültek, akikről nem gondoskodott otthon senki (pl. cselédek, munkások). Ezt egyértelműen bizonyítják a IX. kerület (itt voltak a járványkórházak) halotti anyakönyvei. Az urak beteg cselédjüket kórházba vitették, a családtagokról azonban inkább otthon gondoskodtak, hiszen nem szerették volna, hogy a kórházban cselédekkel feküdjenek egy kórteremben. Nem növelték a kórházak iránti bizalmat az ellátás minőségéről keringő híresztelések sem. A két polgári járványkórházban, a Szent László és a Szent Gellért Kórházakban csupán huszonnyolc szanatóriumi rendszerben működő, egyágyas szoba állt az úri közönség rendelkezésére. A férőhelyek bővítése ér56 Főváros Közlöny, 1918. december 6. 2257. old., 158.470/1918-X. sz. rendelet 2266. old.; 1918. december 13. 2290. old.; 1918. december 20. 2330. old. dekében több négy-nyolcágyas kórtermet különítettek el, kifejezetten a társadalom köztiszteletben álló tagjai számára. Az így kapott ötven férőhely azonban a szükségesnek csak elenyésző töredéke volt. Az úri réteg tagjai, amennyiben az állapotuk gyorsan rosszabbra fordult, gyakran szakszerű ellátás nélkül maradtak, a túlterhelt orvosok nem mindig érkeztek időben. Az otthon fekvő beteg rendszerint a többi családtagot is megfertőzte. Több alkalommal felmerült a Járványbizottság ülésein, hogy a spanyolnáthás úri betegek részére szanatóriumi ellátást kellene biztosítani, elvi döntésnél több azonban nem született, miután kiderült, milyen komoly szervezést igényelne egy szanatórium kiürítése és a betegek máshová szállítása.57 A spanyolnátha-betegek száma december közepétől mutatott lassú csökkenést. A városvezetésben egyre inkább a nihilista irányzat kerekedett felül, tudomásul vették, hogy a járvány addig nem szűnik meg, amíg minden fogékony egyén át nem esik rajta. A szakértők többsége úgy gondolta, hogy lassú ütemben, március-április táján ér majd véget a spanyolnátha. A Járványbizottság belátta: az adott körülmények között eredményes intézkedések nem születhetnek, ezért a jövőben megelégedtek a betegek orvosi ellátásának biztosításával, illetve tájékoztató röpcédulák terjesztésével. Az újabb röpiratok elsősorban abban különböztek a korábbi tájékoztató felhívásoktól, hogy nagyobb súlyt fektettek az egyéni óvintézkedésekre, melyek segítsé57 Főváros Közlöny, 1918. december 13. 2289-2290. old.; 1918. december 20. 2322., 2326-2327. old. 227
