Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)

"ifjúság, szerelem" - Géra Eleonóra: A spanyolnátha Budapesten

tej, kisebb-nagyobb fennakadásokkal csak bizonyos rászoruló csoportok (pl. betegek, kisgyermekek stb.) ellátásáról tudtak gondoskodni. 1918 elején a jegyrendszer segítségével biztosított élelmiszer-fejadagokat radikálisan csökkentették, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a kiutalt élelmiszerek egy része az úgynevezett háborús élelmiszerek kategóriájába tartozott (pl. cukor, margarin, liszt), vagyis ezek minősége és tápértéke nem közelítette meg a békeévekben megszokott árucikkekét. A kényszergazdálkodás az élelmiszerek mellett a különböző ipari nyersanyagokra és késztermékekre is kiterjedt. E cikkek felsorolása igen messzire vezetne, mivel a széntől a pamutig, a nyersbőrtől a cipőig, a szappantól a gyógyszerekig igen széles termékcsoportot ölelt fel. Az élelmiszerjegyek elosztását a lisztbizottságok végezték, a többi árucikk elosztására különböző bizottságokat hoztak létre, az ezek intézkedése alá vont anyagok beszerzésére és forgalmazására speciális központokat állítottak fel (pl. Pamutközpont, Takarmányközpont). A háború végén működő huszonhat bizottság, a harminckilenc elosztásért felelős központ, illetve az egyéb állami és önkormányzati szervek útvesztőjében kellett kiismernie magát a szerettei ellátására törekvő háziasszonynak.10

A polgári lakosság háborús hétköznapjaiba enged betekintést Karinthy Frigyesnek

10 Főváros Közlöny, 1918. november 1. 2094. old,, Vörös, 1978.729. old. h Karinthy Frigyes: A feleségem beszéli.

Összeállította: Urbán László. Nórán, Budapest, [1997.] A továbbiakban: Karinthy Frigyes, [1997.] 12 A tejellátás zavarai: Uo. 10. old.; élelmiszerhiány: 54., 56. old.; cipő és ruházkodás: 12., 51.,

a Pesti Naplóban folytatásokban megjelent szatírasorozata: A feleségem beszéli. Az írások hősnője, az úri középhez tartozó, élelmes budapesti feleség mesél a család ellátása érdekében alkalmazott hétköznapi praktikáiról, fondorlatos kis trükkjeiről, időnként a családanya szemszögéből elemzi a kialakult helyzetet a különböző városi rendeletek gyakorlati hatásától egészen a világpolitikáig. A feleség 1917. június 11-től 1918. szeptember 29-ig számol be mindennapi tapasztalatairól a nagyközönségnek. A szatírák jelentős részében a háborús ellátási nehézségek állnak a középpontban.12 A hiánycikkek, a különböző háborús pótszerek, a jegyrendszer és az elosztásról gondoskodó bizottságok útvesztője az élelmiszer és más szükségleti cikkek beszerzésére fordított időt a sokszorosára növelte. Az általános zűrzavar az ügyeskedőknek kedvezett. Szemléletes képet fest Karinthy Frigyes a fővárosi feleség bonyolult beszerzési hadműveleteiről az 1917. június 7-én megjelent írásában:

Flát, kérlek szépen, sikerült mégis beszerezni valamit, méghozzá nagyon olcsón, az egész egy kis utánjárás, ez se sok, mindent elintéztem a házban, hiába, egy ilyen bérkaszárnyában minden megvan, csak az ember jóban legyen a boltosokkal, hát kérlek szépen, tudod, a trafikos már régen ígérte azt a két kiló cukrot, ha szerzek neki öt kiló zsírt - ez most sikerült, beszél64-65. old.; befőzés gyümölcspótlóból cukorpótlóval: 14-15. old.; közlekedési problémák: 16. old.; bőr pótlása: 21. old.; drágaság és élelmiszerek hamisítása: 24-25., 33-35., old.; szénjegy: 26. old.; a vízellátás zavarai: 41. old.; teahiány: 42. old.; petróleumhiány: 60. old.

213