Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
"ifjúság, szerelem" - Rózsafalvi Zsuzsanna: Ki is volt Judik Etel?
napi viszonyairól számol be egy háziasszony látószögén keresztül. Noha irodalmi mű referencia viszonyait kutatni ezúttal sem áll szándékunkban, annyi azonban bizonyos, a szatírák több értelmezője összefüggésbe hozta a felvágott nyelvű, talpraesett, családja jólétéért színészi képességeit is mozgósító fiktív feleséget Judik Etel személyével. A korabeli befogadók is bizonnyal azonosították a szövegek elbeszélőjét Judik Etellel olyan történetek olvasását követően, melyekben az elbeszélő színészi képességeit latbavetve, álruhában, parókában váltja be a háború idején 72 használatos élelmiszerjegyeket. Karinthyék rendszeres összejövetelei egyúttal alkotói műhelyként is funkcionáltak. Gellért Lajos visszaemlékezése szerint az író rendszeresen tartott műveiből felolvasásokat. Gellért memoárjában egy 1916. decemberi összejövetelre emlékezik vissza, melyen Karinthy a Holnap reggel című darabját olvassa fel barátainak. „A háború tombol a frontokon. Mögötte viszonylagos nyugalom. Budapesten is. Karinthy Rökk Szilárd utcai lakásában izgalom. Költő- és íróbarátait várja ma estére Karinthy és a felesége, Judik Etel. Az első, egész estét betöltő darabját fogja felolvasni barátainak. A Holnap reggelt. Tízen vagyunk a szobában. (...] Csak kettőnket cövekelt oda a darab. Karinthy feleségét és engem. Hogy vége lett a felolvasásnak, a szenzibilis lírikus odamegy Karinthyhoz, gyengéden a vállára teszi kezét és elérzékenyülten mondja: »Frici- kém, úgyis pattog a tűz, be az egészet a /2 Karinthy Frigyes: A feleségem beszéli. Összeállította: Urbán László. Nórán, [Budapest], [1997], 22-23. old. kályhába.« A feleségnek gyanús könnyesen csillog a szeme és én neki mondom, de a szobának szól: „Márpedig nagy, sorozatos siker lesz ebből!”73 Judik Etelnek, a csalhatatlan ízlésű színésznő feleségnek igaza lett. A halál Szeptember 29-én, Karinthyné halála előtt néhány héttel jelent meg a Pesti Naplóban A feleségem beszéli egyik szatírája, melynek tárgya a spanyolnáthától sújtott Budapest. A női elbeszélő markánsan figurázza ki a városban élőkre vonatkozó tiltó vagy legalábbis nyomatékosan betartandó szabályokra - például a tömegközlekedés használatának kerülése — vonatkozó rendeletet. Judik Etel októberben kapta mega halálos kórt, a spanyolnáthát. Ha hihetünk Füst Milán naplójának, a színésznő anyja TBC-s volt, s Harmos Ilona visszaemlékezései szerint Bakitstól való kisebbik fia is tüdőbajban hal meg, a spanyolnátha pedig elsősorban a tüdőt támadta meg, így Judik Etel a fokozottan veszélyeztetettek közé tartozhatott. Karinthy szívszorítóan szép Boga-naplója tudósít Etel utolsó napjáról: „Ó, ahogy hazajöttem Besztercebányáról és a vasúton az egész út alatt - emlékszel-e? — kihajoltam az ablakon és dúdoltam a vonat kattogására: »drága kicsi párom, édes bogaram« és csodálatos volt ez a hangulat! arra gondoltam, hogy' újjá kell születnem - és milyen kimondhatatlanul bús és szelíd volt ez az érzés - és tartott hosszan, még akkor is, mikor 73 Gellért Lajos: Nyitott szemmel. Bibliotheca, Budapest, 1958.105-106. old. 203
