Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
"ifjúság, szerelem" - Rózsafalvi Zsuzsanna: Ki is volt Judik Etel?
színésznőjét, Forgács Rózsit is a társulathoz szerződtetni - sikertelenül.42 A társulat az Építőmunkások Székházában tartotta előadásait, mely az egykori Aréna, ma Dózsa György út és a Dembinszky utca sarkán állt. 1912 márciusára elkészült a korábbi díszteremből átépített, új színpaddal és új nézőtérrel is bővült előadótér. A színház vezetője Bárdos Artúr volt, akihez Révész Béla csatlakozott, főleg a gyakorlati teendők intézésében segédkezve. A társulat tagjai között volt számos híressé lett színész, mint például Antalffy Sándor, Czakó Pál, Gellért Lajos, Harmos Ilona, Nagy Margit, Simonyi Mária, Pataki József, Garas Márton, Harsányi Rezső, Markovics Margit, Pethő Pál és Saláth Etel is, akik többé-ke- vésbé itt kezdték pályájukat. Bárdos színháza egyfelvonásosokra kapott engedélyt, így egy-egy estén több, rendszerint három darab került színre. Az 1912. március 13-i, a szaklapok által nagyon sikeresnek és ígéretesnek tartott debütáló premieren nem szerepelt Judik Etel, játszott viszont az egy héttel későbbi újabb bemutatón Herman Heyermans A Mari című darabjában. Ennek a szerzőnek Remény című művében már láthatták a korabeli nézők Judik Etelt a Thália Társaság előadásán. Ezúttal a címszerepet, Marit, a gazdasszonyát annak félrelépése miatt zsa42 Gajdó Tamás több írásában is áttekintette Bárdos színházának történetét, összegezte Bárdosnak a színház alapítását megelőző éveit, 1909-es állami ösztöndíját — tanulmányútját, a hamburgi Neues Theaterben eltöltött gyakornokéveit, elemezte a hazatérését követően általa alapított és szerkesztett Színjáték című lap és a Nyugat kiadó által közzétett könyve, Az Új Színpad történetét. Gajdó feldolgozta Bárdos Artúr 1911-es könyvének címével azonos roló cselédlányt alakított a színésznő, akit a darab végén mindent megtudó férj egyetértésével elbocsátanak. Bár a darab talán témája miatt nem aratott osztatlan elismerést, a színészek játékát, különösen Judik Etelét dicsérte a korabeli sajtó. Miként GajdóTamás is megjegyzi: „Judik Etel Marija mindenkitől csak dicséretet kapott. »Ragyogó, élettől duzzadó előadás, alakítás«, »komikus és mulatságos volt, amellett, hogy félelmetes maradt.« A Nyugatban Karinthy Judik Etel alakításának szentelte bírálata nagy részét. Egy helyen az előadás során Mari letegezte asszonyát, bár ez nem volt benne az eredeti szövegben. Karinthy ezt észrevéve így írt: »Judik Etel ezen a helyen alkotott és teremtett tökéletesebbet, mint az író.« (Az igazsághoz hozzátartozik azonban az is, hogy Ka- rinthyt ekkor már két vagy három éve szerelmi viszony fűzte Judik Ételhez, s éppen 1912 nyarán utaznak el Berlinbe Judik férje, Laki Bakics (sic!) elől”.43 Karinthy valóban nincs túl jó véleménnyel a műről, Nyugatbeli kritikája nyitásából is kitűnik: „Drámáról, színpadról, színpadi jogosultságról kár beszélni - röviden s azonnal megállapíthatjuk, hogy A Mari - mint műfaj - nem jelenti dramaturgiai szempontból a legmagasabb színvonalat. Zsánerkép, novella vagy naturalista kisrenevű színházának, az Új Színpadnak a történetét is, és az ő munkájának megállapításaira támaszkodva emeljük ki Judik Etel és a színház kapcsolatát érintő főbb érdekességeket. Vö. Gajdó Tamás: Az új színpad művésze: Bárdos Artúr pályaképe, 1990-1938. Veszprémi Egyetemi, Veszprém, 2002. 43 Gajdó Tamás: Bárdos Atrúrés az Új Színpad. Színháztudományi Szemle, 1988/?. 165-166. old. 187
