Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
"ifjúság, szerelem" - Rózsafalvi Zsuzsanna: Ki is volt Judik Etel?
Fedák Sári szobalányát játssza kitűnő humorral.” 39 Az említett Bródy István40 állandó szerzője volt a kabarénak, Hetényi- Heidelberg a zenei vezetésért volt felelős, számos népszerűvé vált dalt komponált. Judik Etel 1907 májusában még bizonyosan a kabaré társulatához tartozott, hisz Nagy Endre A kabaré regénye című művében megörökített egy miatta kialakult kisebb szóváltást közte és a kabaré tulajdonosa, Bálint Dezső között: „Egy hónap múlva Bálint Dezső megjött Berlinből és egy este ellátogatott a kabaréba [...] Egyszerre a szeme megakadt egy kis cédulán, amelyen Judik Etel színművésznő ceruzaírással elismeri, hogy tizenöt korona ákontót mély tisztelettel és hálás köszönettel átvett. Rám világította domború cvikkerét és szigorúan kérdezte:-Mi ez? Mit jelent ez a tizenöt korona?- Hogy mit jelent? Hisz a cédula elég értelmesen beszél. Judik Etel színművésznő a fizetésére felvett tizenöt korona ákontót. Ehhez nem szükséges bőséges magyarázat. - Bálint Dezső keskeny száját még jobban összeszorította és furcsa süvöltő hangján rám szólt:- Úgy! És ki hatalmazott föl téged, hogy ákontókat osztogass? Egyszerre úgy éreztem magam, mintha valami gyalázatos bűnt pirítottak volna rám. Mentegetőzve hebegtem, hogy a művésznőnek a gyereke beteg lett, hirtelen 39 Színi Gyula: A Bonbonniere. In: A magyar kabaré tízéves antológiája. Szerk.: Balassa Emil - Ernőd Tamás. Dick Manó, Budapest, 1918.13. old. 40 Bródy István (1882-1941): színigazgató. Operettrendező Győrött, majd a Magyar Színházban, az Operaházban és a Margitszigeti Színkörben rendezett zenés műveket. 1907-ben a Vígszínkör, szüksége lett a pénzre, de ő kegyetlenül válaszolta:- Máskor légy szíves és ne a más pénzéből jótékonykodjál!”41 A színésznő későbbi kabarészerepléseivel kapcsolatban több adat sajnos nem áll rendelkezésünkre. 1909-től, a Thália Társaság feloszlását követően a színésznő egy időre eltűnik a színpadról. Neve legalábbis címlapokon nem szerepel, s források sem utalnak arra, hogy aktívan játszott volna. Feltűnő az is, hogy a Thália Társaság által kitaposott nyomvonalon haladó, a szintén Színiakadémiát végzett színésznő, Feld Irén által létrehívott, „Kamarajátékok” kísérletében sem vesz részt. Feld Irén, a híres színházi ember, az egykori Aréna-igazgató, Feld Zsigmond lánya volt. Miután tehetsége néhány fontos előadást és jól alakított szerepet követően nem kapott teret, s színészként a fővárosi színházakban nem futott be komolyabb sikert, maga is próbálkozott rendezéssel, és saját társulatával játszott. 1910 februárja és 1912 tavasza között az Urániában és a Várszínházban tartott előadássorozat, a Kamarajátékok a Thália Társulat színházi törekvéseinek folytatását tűzte ki célul, s több tháliás színészt is megnyert a vállalkozáshoz az egykori társulatból (Gellért Lajos, Garas Márton). Judik Feld Irén előadássorozatában nem vett részt, noha 1917-ben Feld Irén meghívja alkalmi társulatába, s a Budai 1918-tól a Margitszigeti Színkör, majd a Revű Színház, 1920-tól a Scala Színház, majd az Eskü téri Színház igazgatója. 1922-ben felépítette és igazgatta a Sziget Színpadot, majd Bécsbe ment, ahol a Metropol Theater rendezője és igazgatója voit. 41 Nagy Endre: A kabaré regénye. Nyugat, Budapest, 1935. 54-55. old. 185
