Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
"ifjúság, szerelem" - Rózsafalvi Zsuzsanna: Ki is volt Judik Etel?
Kondor célközönsége az orfeumok vendégei voltak, akik számára irodalomközeli, de mégis humoros, szórakoztató műsort próbált összeállítani tehetséges fiatal színészek tolmácsolásában. „A közönségnek tetszett az újdonság, amelyhez hasonlót addig csak egyszer láthatott, 1901-ben, amikor Max Reinhardt vendégszerepeit Budapesten híres „Schall und Rauch” nevű kabaréjával.”36 Kondor a Bonbonniere számára megnyerte a nem sokkal korábban Nagyváradról Adyval hazaérkező Nagy Endrét, aki Nádas Sándor konferanszié sikereit tovább fokozva, alig egy hónap alatt sikerre vitte a Teréz körút 28-ban működő kabarét. Kondor azonban hamarosan eladta vállalkozását Bálint Dezsőnek, aki először Nagy Endrével együtt irányította a társulatot, majd miután Nagy Endre 1908 augusztusában az Andrássy úti Modern kabaréban új vállalkozásba kezdett, Szalay József és László Rózsi vezette azt 1910-ig, annak megszűnéséig. A kabaré leginkább Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Nagy Endre, Szép Ernő tréfáit adta elő, a közel harmincfős társulat tagjai között volt a már említetteken kívül Nyáray Antal, Somlay Artúr, Huszár Károly, Kőváry Gyula, László Rózsi, Sajó Géza, akik a műfaj ismert 36 Alpár Ágnes: Fővárosi Cabaret. „Bonbonierre." In: U5.: A fővárosi kabarék műsora 1901-1904. Magyar Színházi Intézet, Budapest, 1978.25. old. 37 Lásd bővebben: Uo. 25-36. old. as Hetényi Heidelberg Albert (1875-1951 ): zeneszerző. Főleg kis színházak és kabarék karmestere volt. A Zeneművészeti Főiskolán Koessler János tanította, érdeklődése azonban egyéniségeivé váltak. Az irodalmi vezető Gábor Andor volt.37 Judik Etel is fellépett a Bonbonneiere- ben, de egészen bizonyos, hogy nem 1908-1910 között, ahogy a Magyar színművészeti lexikon említi, hanem már 1907. március 1-jén és 2-án, azaz a nyitás napjaiban. Judik ott volt tehát a kabaré nyitóelőadásán is, Bródy István és Hetényi Heidelberg Albert38 közös szerzeményét A fiamot adta elő. Színi Gyula, a Bonbonnier-ről írott cikkében részletezőn idézi fel az eseményt: „A programjuk? Bár próbálkozó még, de tarka és változatos. Hol Almássy Lola ugrik ki a színpadra, hogy Heltai Jenőnek egy kedves kupléját énekelje el az apróhirdetésekről a Jakobi pikáns muzsikájára, hol Judik Etel, a cabaret külön diseuse-e mondja el az Yvette Guilbert fekete kesztyűivel, de külön egyéni modorában Bródy István hatásos költeményét. A Nádas Sándor finoman pointirozott meséit, egy cinikusan vidám, de alapjában véve finoman érző poétának burleszk ötleteit nemcsak a hozzáértők értékelik, hanem a közönség is megtapsolja. László Rózsi a Király-színházból pattant ide át a Bonbonniere-be és mint új színt, új témát fedeztük fel benne, mind karmesteri, mind háziszerzőí minőségben-a kabaréhoz, a sanzonhoz vonzotta. 1907-1913 között Nagy Endre kabaréjánál zeneszerző, majd zenei vezető. Mintegy hatszáz dalt komponált, számos Ady-vershez írt zenét. Elismert műfordító volt. Ady-verseket tordított németre, és ezeket meg is jelentetette. Az 1930-as évektől kezdve szerzeményei gyakran hangzottak el a rádióban. 184