Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)

"ifjúság, szerelem" - Rózsafalvi Zsuzsanna: Ki is volt Judik Etel?

Kondor célközönsége az orfeumok ven­dégei voltak, akik számára irodalomközeli, de mégis humoros, szórakoztató műsort próbált összeállítani tehetséges fiatal színé­szek tolmácsolásában. „A közönségnek tet­szett az újdonság, amelyhez hasonlót addig csak egyszer láthatott, 1901-ben, amikor Max Reinhardt vendégszerepeit Budapes­ten híres „Schall und Rauch” nevű kabaréjá­val.”36 Kondor a Bonbonniere számára meg­nyerte a nem sokkal korábban Nagyvárad­ról Adyval hazaérkező Nagy Endrét, aki Ná­das Sándor konferanszié sikereit tovább fo­kozva, alig egy hónap alatt sikerre vitte a Teréz körút 28-ban működő kabarét. Kon­dor azonban hamarosan eladta vállalkozását Bálint Dezsőnek, aki először Nagy Endrével együtt irányította a társulatot, majd miután Nagy Endre 1908 augusztusában az Andrássy úti Modern kabaréban új vállalko­zásba kezdett, Szalay József és László Rózsi vezette azt 1910-ig, annak megszűnéséig. A kabaré leginkább Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Nagy Endre, Szép Ernő tréfáit adta elő, a közel harmincfős társulat tagjai között volt a már említetteken kívül Nyáray Antal, Somlay Artúr, Huszár Károly, Kőváry Gyula, László Rózsi, Sajó Géza, akik a műfaj ismert 36 Alpár Ágnes: Fővárosi Cabaret. „Bonbonierre." In: U5.: A fővárosi kabarék műsora 1901-1904. Magyar Színházi Intézet, Budapest, 1978.25. old. 37 Lásd bővebben: Uo. 25-36. old. as Hetényi Heidelberg Albert (1875-1951 ): zeneszerző. Főleg kis színházak és kabarék karmestere volt. A Zeneművészeti Főiskolán Koessler János tanította, érdeklődése azonban ­egyéniségeivé váltak. Az irodalmi vezető Gábor Andor volt.37 Judik Etel is fellépett a Bonbonneiere- ben, de egészen bizonyos, hogy nem 1908-1910 között, ahogy a Magyar színmű­vészeti lexikon említi, hanem már 1907. már­cius 1-jén és 2-án, azaz a nyitás napjaiban. Judik ott volt tehát a kabaré nyitóelőadá­sán is, Bródy István és Hetényi Heidelberg Albert38 közös szerzeményét A fiamot adta elő. Színi Gyula, a Bonbonnier-ről írott cik­kében részletezőn idézi fel az eseményt: „A programjuk? Bár próbálkozó még, de tarka és változatos. Hol Almássy Lola ugrik ki a színpadra, hogy Heltai Jenőnek egy kedves kupléját énekelje el az apróhirdeté­sekről a Jakobi pikáns muzsikájára, hol Judik Etel, a cabaret külön diseuse-e mondja el az Yvette Guilbert fekete kesz­tyűivel, de külön egyéni modorában Bródy István hatásos költeményét. A Nádas Sán­dor finoman pointirozott meséit, egy cini­kusan vidám, de alapjában véve finoman érző poétának burleszk ötleteit nemcsak a hozzáértők értékelik, hanem a közönség is megtapsolja. László Rózsi a Király-színház­ból pattant ide át a Bonbonniere-be és mint új színt, új témát fedeztük fel benne, mind karmesteri, mind háziszerzőí minőségben-a kabaréhoz, a sanzonhoz vonzotta. 1907-1913 között Nagy Endre kabaréjánál zeneszerző, majd zenei vezető. Mintegy hatszáz dalt komponált, számos Ady-vershez írt zenét. Elismert műfordító volt. Ady-verseket tordított németre, és ezeket meg is jelentetette. Az 1930-as évektől kezdve szerzeményei gyakran hangzottak el a rádióban. 184

Next

/
Thumbnails
Contents