Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
"ifjúság, szerelem" - Rózsafalvi Zsuzsanna: Ki is volt Judik Etel?
Lange A gyilkos című darabjában Máriát alakítja. Decemberben is új szerepek várnak rá: a december 3-ai bemutatón Schnitzler Hagyatéki ban W. Tónit formálja meg, s a Thália Társulat huszonharmadik és egyben utolsó premierén, 1908. december 17-én Hauptmann négyfelvonásos naturalista drámájában, a Henschelfuvarosban Hanne, a cselédlányból második Henschelnévé lett nő igen kemény, érzéketlen karakterét alakítja nagy sikerrel. S mindeközben folyamatosan szerepel régi-új szerepeiben. A Thália Társaság adattárait áttekintve látszik: 1908 őszétől szinte minden héten két-három estét színpadon tölt, s ritkán játszik egymásután ugyanabban a darabban. A fogadtatás is rendkívül elismerő. Különösen Sven Lange, A gyilkos című ötfelvonásos drámáját illetően emeli ki a kritika egyértelműen Judik Etel művészi teljesítményét, az amúgy nem túl- zottan sikerültnek mondott darabban, valamint Lehmann/’«•fjében nyújtott alakítását dicsérik. Utolsó Tháliás szereplését, a Henschelfuvarosának Hannéját a nagy rivális, Kosztolányiné is csak elismeréssel emlegeti. Bonbonierre A színésznő a Thália mellett a könnyedebb műfajok, így a szórakoztatás új lehetőségeit keresgélő kabaré világa felé is tett szakmai kirándulást, vélhetőleg anyagi megfonto33 Lásd: Népszava, 1908. november 13., 5. és Pesti Hírlap, 1908. november 13. 34 Kondor Ernő (1884-1951): színész, kabaréigazgató, nótaszerző. Az Országos Színészegyesület iskolájának elvégzését követően (1904) vidéki társulatok tagja. Nagyobb örökséghez jutván megnyitotta az első pesti kabarét Bonbonnière lásból. Az 1907 tavaszára tehető kísérlet egybeesett aTháliában töltött felkészülés, a színésszé érés idejével, amikor is nagyobb szerepeket még nem kapott Judik Etel, de alakításait már dicsérte a kritika. E kitekintése a kabaré világa felé bizonyosan egzisztenciális okokra vezethető vissza, a folyamatosan bizonytalan jövőjű Thália társulatában való részvétel mellett az alternatív kapaszkodók biztonságát jelentette. Míg a Tháliánál a vezető színészek havi fizetése 150 korona körül volt, addig Nagy Endre konferansziéként napi húsz korona fizetést kapott. 1907 márciusának elején nyílt meg az első, igaziként emlegetett pesti kabaré, a Bonbonniere, melyet Kondor Ernő34 alapított. Kabaréelőadás-kísérletek korábban is voltak, az első vállalkozás a Fővárosi Orfeumban fellépő Tarka Színpad (1901. november- 1906. május) volt, melyet Zoltán Jenő álmodott meg, s melyet Molnár Fe- renctől Rákosi Viktorig nagy várakozás kísért. Kondor, aki maga is színész volt, azt követően, hogy megismerte a párizsi kabarék világát, és nem mellékesen jelentős örökséghez is jutott, elhatározta, hogy maga is meghonosítja a műfajt Budapesten. Bános Tibor a kabaré történetét feldolgozó könyvében nagyon plasztikusan vázolja fel az indulás pillanatát: ,A Teréz körút elején, néhány lépésre az Oktogontól, a mai Művész mozi bejáratánál volt egy folyosószerű boltnéwel (1907). Miután vagyonát elvesztette, eladta a kabarét (1908) és ismét vidéken játszott. Dalai valóságos népdallá lettek. (Kecskebéka felmászott a fűzfára, Zöldablakos kicsi ház, Sárika kis szentem stb.) A zsidóüldözések idején dalait már nem adták elő, töltőtollak javításából tartotta fenn magát. 182
