Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)

"ifjúság, szerelem" - Rózsafalvi Zsuzsanna: Ki is volt Judik Etel?

sem 1885-ben, sem 1886-ban. Azt, hogy Etel nem Budapesten, hanem Hódmezővá­sárhelyen született, az Országos Színmű­vészeti Akadémia anyakönyvéből tudtuk re­konstruálni.12 A legfiatalabb Judik Etelt il­letően az is kiderül a forrásból, hogy édes­anyja a gyámja, s 1901-1903 között a Rózsa utca 20-ban lakott.13 Ez utóbbi adat azt mutatja, hogy a két Etel a Csáky utcából át­költözött a Rózsa utcába, de arra is utalhat - mint azt Füst Milán naplójából gyanít­hatjuk -, hogy nagymamájával élt. Ezt a fel­tevést erősítheti, hogy anyjának válóper­ében nem esik szó a gyermeklányról. Judik Etel azonos nevű anyjának a váló­perben fellelhető születési adatai alapján az ősökre vonatkozólag további információkra bukkanhattunk a kecskeméti római katoli­kus anyakönyvben. Karinthyné anyja ugyan­is 1859. november 28-án született Kecske­méten, s a születési anyakönyv szerint maga is törvénytelen gyerekként látta meg a nap­világot Judik Etelka római katolikus cigány­leány és Joan Metzger (házasságon kívül született) gyermekeként. Születési hely­ként egy helyrajzi szám van megadva az anyakönyv vonatkozó rovatában.14 Kosztolányiné visszaemlékezése helyt­álló volt tehát az azonos nevű nagymama és mama személyét illetően, és az is igaz, hogy mindkét esetben leányanyák szülik meg azonos nevű gyermekeiket. Karinthy­né anyja, Metzger/Judik Etel tehát Kecs­keméten született törvénytelen gyermek­12 A Színművészeti Egyetem Irattára. Az Országos Színművészeti Akadémia Anyakönyvei. 1901/02 és 1902/03. 76. ssz. 13 Az előkészítő év anyakönyve sajnos elveszett. Ami azért is sajnálatos, mert a forrást rendelkezésemre bocsátó Tiszeker Lajos szerint-akinek ezúton is ként, aki majd maga is leányanyaként szüli meg Hódmezővásárhelyen a későbbi Ka­rinthyné Judik Etelt, mint látjuk majd, a si­kertelen színiakadémian töltött év után alig tíz évvel, „vándorszínészként”. Sőt, a hódmezővásárhelyi anyakönyv Észrevételek rovatába történt 1897. évi bejegyzés, amely az anya nevének és születési helyének he­lyesbítésére szolgált (III. Judik Etel, Kecs­kemét), arra utal, hogy a családfán a legki­sebb Judik Etel már a negyedik volt, aki ezen a néven élte életét, tehát nemcsak anyja és nagyanyja, hanem már dédanyja is leányanya volt. Füst Milán naplója további Karinthy- néra vonatkozó érdekes bejegyzést tarto­gat, ám állításai a forrástípusból adódóan erősen szubjektívak és ellenőrizhetetle­nek, ráadásul felsorolásszerűek, ám néhány ellenőrizhető adat a hitelességéről és a jól informáltságáról győzhet meg bennünket: „Karinthyné: Nagyanyjánál nevelkedett - anyjával hideg viszonya, - anyjának para- lizis progresszivája, tüdő és csont-tuber­kolózisa volt; az anyjának a férjével gyakran találkozik, mint egy idegennel (Karányi Elemér) ; - édesapja még él, — színész, - ro­kona Ady Endrének: egyszer véletlenül el­jött őt, törvénytelenjét meglátogatni. - Ez össze-vissza való virágzás - ezeknek semmi közük egymáshoz nemzés után (talán ez is a helyes) — különválnak. Ilyen színész-ko- kott gyermekeknél a nagymama fontos sze­mély - mint egyetlen erős, stabil indivi­szeretném kifejezni hálás köszönetemet - az előkészítő év anyakönyvi adatlapja általában bővebb információkat tartalmazott. 14 MOL X A 5107 Kecskeméti római katolikus születési anyakönyv 1191/1859. tsz. (1859.11.28.) 170

Next

/
Thumbnails
Contents