Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
"ifjúság, szerelem" - Lugosi András: A szegény kisgyermekek panaszai
így mesélik a családban), ibolyakék szemekkel és rizspornál fehérebb arccal a fehér haj alatt, először jelentél meg nálunk, mint egy kövér, drága hercegnő a tizennyolcadik századból...”4 Itt az ideje azonban annak, hogy tisztázzunk néhány félreértést. Helén néni egyrészt nem az özvegy édesapának, hanem az elhunyt édesanyának volt a testvére. Engel Dávid és Sternberg Katalin harmadik gyermekeként született Pesten, 1855. május 4-én.5 Huszonöt éves volt, amikor 1880. november 7-én férjhez ment az akkor 38 éves, csesztvei születésű Engel Józsefhez, aki ebben az időben a magyar fővárosban volt kereskedő.6 Másrészt Jóska anyja halálakor nem másfél, hanem közel két és fél esztendős volt, hiszen 1892. szeptember 20-án született,7 míg édesanyja 1895. január Q 26-án hunyt el. Az sem valószínű, hogy német anyanyelvű lett volna, ahogy arra majd alább a naplóbejegyzések elemzése is rá fog világítani, bár a német nyelv a magyar mellett a Karinthi család életében mindig fontos szerepet játszott. Az Engel nagyszülők gyászjelentéseit német nyelven adták ki, és id. Karinthi József és Engel Karolina házassági szerződését is német nyelven foglalta írásba Weiser Károly budapesti királyi 4 Karinthy Frigyes: Levél a Jóska öcsémről. In: Uő.: Elbeszélések!. Akkord, Budapest, 2001. 331. old. A továbbiakban: Karinthy Frigyes, 2001. 5 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL), XV.20 A 25. A pesti izraelita egyház születési anyakönyvei. 291/1855. ssz. (1855. május 4.) e BFL XV.20 A 35. A Pesti izraelita egyház - neológ házassági anyakönyveí. 369/1880. ssz. (1880. november 7.) 7 BFL XV.20 A 3. A budapesti Deák téri német evangélikus egyház születési anyakönyvei. 226/1892. ssz. (1892. szeptember 20.) közjegyző. A Tanár úr kérem egyik szöveghelyéből pedig joggal lehet arra következtetni, hogy a család felnőtt tagjai egymás között gyakran beszélgettek németül. Ennyi könyvet viszel máma magaddal? - kérdezi apám, s amikor én lemondóan bólogatok, a nagynénémnek, aki szintén jelen van, németül szidni kezdi az iskolát. Csupa svindler, drága és új könyveket szerkesztenek, amibe semmi új nincs, és rákényszerítik a szülőket, hogy megvegyék.”9 A két legkisebb, felnőtt kort megért Karinthi-gyermek német tudását valószínűleg a születésükkor már meglehetősen előrehaladott nyelvi elmagyarosodás is gyengítette. Frigyes esetében nemcsak a fennmaradt iskolai anyakönyvekben található német jegyeiből lehet erre következtetni,10 de Cini fiának az ostrom alatt írt erősen poé- tikus családtörténeti emlékezéseiből is. „Apám erre hosszú magyarázatba kezdett, de minthogy valamennyiünk közt ő tudott legkevésbé németül, gondolatmenetét nem sikerült végig követnünk.”11 Karinthy Frigyes angol tudásáról pedig már-már apja humoreszkjeit idézően ír: „Apa a lakásunk túlsó felén még sokáig égette ernyős lámpáját. Bizonyos trópusi lepkefajtákról olvasott egy angol könyvet. Időnként bosszankodott, 8 BFL XV.20 A 7. A budapesti Deák téri magyar evangélikus egyház halotti anyakönyvei. 20/1895. ssz. (1895. január 26.) g Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem. Képek a középiskolából. In: Uő.: Humoreszkek III. Akkord, Budapest, 2002. 361. old. io BFL VIII.36 A Budapesti V. kerületi Magyar Királyi Állami Főreáliskola iratai. 31. k. 1902/03-as tanév, VI. A. osztály. h Karinthy Ferenc: Szellemidézés. In: Uő.: Don Juan éjszakája - Szellemidézés - Kentaur. Szépirodalmi, Budapest, 1979.150. old. 133
