Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
A református kollégiumtól Ferencvárosig - Brandt, Juliane: Az evangélikusság Budapesten a dualizmus korában
sabb azonban az arányuk a szellemi szolgáltatások területén (10,41 százalék). Főleg a megyei hivtalnokok körében (10,78 százalék) és az egészségügyben (11,35 százalék), valamint az ügyvédek között (15,63), s még jobban az egyéb szellemi szolgáltatásoknál (25,10 százalék) szerepeltek. Ha azt nézzük, hogy a gazdaság egyes ágai milyen súllyal esnek latba az egyes felekezeteknél, illetve az összes (férfi) lakosságban, megint az ipar és emellett a szellemi szolgáltatások azok a szektorok, amelyek kiemelkednek. A szűkebb értelemben vett iparban az összes kereső férfi 47,04 százaléka helyezkedett el, az evangélikusoknál 49,66 százaléka.56 Kereskedelemmel és forgalommal együtt az evangélikusok 62,88 százaléka dolgozott ott. Az eltérés észrevehető, de nem túl nagy, nyilván ők is, úgy, mint a többi felekezetűek, éltek a város kínálta munkalehetőségekkel. A számok továbbra is arra utalnak, hogy inkább a kézművesek és az ipar önállói között lehettek többen, és nem annyira a betanított vagy alkalmi segéderők között. A napszámosok és munkások, akik Körösi felosztásában, mint testi szolgáltatást végzők, nem az egyes szektoroknál szerepelnek, az egész városban 15,71 százalékot tettek ki, az evangélikusok között pedig 13,51 százalékot. Ha őket is, mint ez előbbiek segédszemélyzetét, az ipar, kereskedelem és forgalom ágazataihoz rakjuk, az a szektor az evangélikusoknál kisebb hangsúllyal bír (76,39 százalék), mint az egész városban (78,68 százalék), amit a kvalifikált személyzet, a gépészek beszámítása sem tud kiegyenlíteni. A szellemi szolgáltatások, amelyekben az egész lakosság 56 Az eltartottak levonása után. 7,79 százaléka dolgozott, viszont nagy súllyal bírtak, az evangélikusoknál a férfiak 11,01 százalékának volt kereseti forrása. A mezőgazdaságban az evangélikusok 1881-ben is alul voltak reprezentálva (2,68 százalék, szorzó: 0,45).57 Az élelmiszer- és ruházati iparban akkor erősebben, némileg arányuk felett szerepeltek. A sokszorosító iparban azonban csökkent az arányuk (5,55 százalék, szorzó: 0,95). Továbbra is erősen szerepeltek a fémiparban (8,06 százalék, szorzó: 1,37), főleg a lakatosok között (9,27 százalék, szorzó: 1,58), és a műszeriparban (9,85 százalék, szorzó: 1,68). Különösen műszerészként (15,59 százalék) és a gépgyárakban dolgoztak sokan (18,75 százalék, szorzó: 3,19). A közlekedésben magasabb volt a részesedésük, mint 1870-ben (1881: 7,12 százalék, szorzó: 1,21). A kereskedelemben alul voltak reprezentálva (4,87), bár ott észrevehető különbségek álltak fenn az egyes ágazatok között. A bankokban és a pénzváltóknál kétszer akkora volt a részesedésük, mint az egész lakosságban (10,54 százalék, illetve 11,36 százalék). Különösen magas volt az evangélikusok aránya az - ebben az évben még jobban részletezett - szellemi szolgáltatók között. Legmagasabb a megyei hivatalnokok között (11,67 százalék, szorzó: 1,99) volt, de az állami hivatalokban és az ügyvédek között is tekintélyes maradt (9,37 százalék, szorzó: 1,6; 9,72 százalék, szorzó: 1,66). Több mint kétszer annyian szerepeltek az orvosok között (12 százalék), az egészségügyben (14,29 százalék), a tanároknál (kivéve a tanítókat) és az íróknál. Több mint egy- harmadával emelkedett az arányuk az 57 Körösi, 1881. 87. tábla alapján. 126
