Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
A református kollégiumtól Ferencvárosig - Brandt, Juliane: Az evangélikusság Budapesten a dualizmus korában
német ajkú volt - ami a húsz évvel azelőttinek csupán a fele - 9,34 százalék pedig szlovák36. Megint kirajzolódik a szülői döntés és az iskola hatása: a magyar nyelvűek aránya az egész lakosságban 1900-ban a tíz éven aluli gyermekek között 88,71 százalék volt.37 Az evangélikusoknál is az ilyen korú gyermekek 85,65 százaléka volt magyar nyelvű - még több mint 10 évvel azelőtt, de megint a két kvóta közti nagyjából 15 pontos különbséggel — , 8,93 százalék a német nyelvű - fele annyi mint az összes evangélikus között - és 5,09 százalék a szlovák nyelvű. A nyelvismeret eloszlása is asszimilációs folyamatokra utal - és azokra a gyakorlati kihívásokra, amelyekből ezek következtek. 1900-ban Budapest lakosságának pusztán 4,94 százalékát alkották azok, akik csak egy nyelvet beszéltek - elsöprő többségük tehát többnyelvű volt.38 A csak egy nyelvet beszélők körében nagyon magas a magyar anyanyelvűek aránya (85,75 százalék). Csak németül vagy csak szlovákul azonban ezeknek az egynyelvűeknek pusztán 9,67 százaléka, illetve 2,51 százaléka tudott, azaz az összlakosság 4,35 százaléka, illetve 1,13 százaléka. Az evangélikusoknál az egynyelvűek aránya alacsonyabb volt, mint az összlakosságban. Náluk ez az arány 36 Körösi—Thirring, 1905. 63. old. Számozatlan tábla: „Hitfelekezetek nemzetiség és kor szerint”, százalékos adatok. 37 Összes korcsoport: 79,60 százalék, tíz év felettiek: csak 77,50 százalék. Uo. 38 Körösi—Thirring, 1905. 44b. tábla alapján. Azt is nézték, hogy a nyelvek melyik kombinációját beszélték. Az illető számadatok azonban azt nem mutatják meg, hogy ezek közül melyik volt valakinek anyanyelve, hanem csak azt, hogy hány ember beszélte a különböző kombinációkat. csak 38,29 százalékot tett ki. Ezek között a legtöbb (80,78 százalék) a magyar nyelvű volt, de a felekezeti átlagot meghaladó volt a németek aránya is (11,36 százalék), szlovák nyelvű viszont csak 7,50 százalék volt.39 Ha mindig a felekezeti csoport átlagát nézzük, akkor 1870-ben az evangélikusok alkották azt a csoportot, amelyikben az ír- ni-olvasni tudók aránya a legmagasabb volt. 1153 személy a 11 874 evangélikus pesti lakosból (68,66 százalék) tudott írni és olvasni,40 további 403 (összesen 72,06 százalék) legalább olvasni. Ez az arány a reformátusoké (67,4 százalék; legalább olvasni viszont 72,36 százalékuk tudott) és a zsidóké felett volt (67,11 százalék). A város katolikus többségéből 57,69 százalék tudott írni-ol- vasni. A szám azonban viszonylagossá válik, ha az egyes korcsoportok képességeit nézzük. Főleg az idősek alacsony alfabetizá- ciója lefelé nyomja az átlagot, szemben a fiatalokkal, akik közül többen rendelkeztek ezekkel az alapvető ismeretekkel. A 15-20 évesek között - ahogy láttuk, ebben a csoportban már sok volt a bevándorló - az átlag írni-olvasni-tudás az evangélikusoknál még 81,11 százalékot tett ki.41 (Ez több volt, mint a reformátusoknál, akik 74,88 százalékot értek el, de több bevándorló is volt e korcsoportban.) Hasonlóan magas volt az 39 A reformátusoknál az egynyelvűek aránya 73,10 százalékot tett ki. Ezeknek az egynyelvű reformátusoknak 98,84 százaléka magyar anyanyelvű volt. « Körösi, 1871. 37. tábla, illetve a 39a. tábla alapján. Az adatok most egész Budapestre vonatkoznak. 41 Mivel 1870-ben a 0-14 éveseket mindig egy kategóriába vonták össze, és a 6 éven aluliaktól, akiknek aránya nem tudható, nem várhatjuk ezeket az ismereteket, a helyi elemi iskola sikerét 15 éves korban nem mérhetjük meg. 120
