Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
A református kollégiumtól Ferencvárosig - Brandt, Juliane: Az evangélikusság Budapesten a dualizmus korában
ben is egyrészt az állami és városi politikában aktív, a közigazgatásban dolgozó szakemberek, egyes vállalkozók, kereskedők, szabadfoglalkozásúak, köztük szép számban nemesemberek és németajkú polgárok10 határozták meg az evangélikusság arculatát, akik az egyházi élet aktív részvevőihez tartoztak, másrészt nagy és egyre jobban növekvő számban jelentek meg soraikban azok, akik a nagyvárosban fizikai munkalehetőségeket kerestek. Erről a sajátságos összetételről, valamint iskolázottságukról, kor- és nemek szerinti összetételükről, a városon belüli térbeli eloszlásukról beszédes képet nyújtanak a népszámlálási adatoknak a fővárosi statisztikai hivatal által készített elemzései.11 Az evangélikusság korösszetételében ez a bevándorlás erős nyomot hagyott. Miközben a gyermekek számaránya 1870-ben, öt-öt születési évet összefoglaló csoportokat nézve, csak 6-7 százalék körül volt12, a 15-20 évesek aránya már több mint 13 százalékra ugrott, és a következő csoportoknál, io Egy ilyen német evangélikus polgár életútjáról Id.: Kövér György: Liedemann és Wahrmann, 19. századi kereskedő - bankár stratégiák. In: Uő.:4 felhalmozás íve. Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok. Új Mandátum, Budapest, 2002. 31-47. old. Róluk Doleschall is szól mint a pesti német gyülekezet támogatóiról. A hanyatló felvidéki városokból, Így Bártárói, Eperjesről és Késmárkról származott több olyan vállalkozó szellemű reformkori kereskedő is, aki „pályáját itt kezdte meg, majd szűknek érezve a helyi lehetőségeket", tevékenységét a nagyobb városokba, elsősorban Pestre helyezte át.” Bácskai Vera: Vársosok Magyarroszágon az iparosodás előtt. Budapest, Osiris, 2002.109. old. Ezek a polgári mentalitású felvidéki polgárok azonban nem mindig evangélikusok voltak, a hajdan evangélikus városok felekezeti összetétele erősen a egészen a 30 évesekig, hasonlóan magas maradt, ami a fiatal munkakeresők bevándorlását jelzi. A 30 év felettiek csoportjai viszont már csak 10 százalékot értek el, a több mint 50 évesek alig 4 százalékát, az 55 felettiek alig 3 százalékát tették ki az egész evangélikus lakosságnak, míg az összes 65 évnél idősebb csak 2,05 százalékot. Az idő folyamán ezek a szélsőséges arányok némileg kiegyenlítődtek. 1881-ben a gyermekek és a 15 év alatti fiatalok aránya az egész városban már 22,62 százalék volt, sőt Budán 24,1 százalékot ért el. A 15-30 év közöttiek csoportjai viszont most kisebbek voltak, különösen a 15-20, illetve a 25-29 évesek aránya esett. Erre főleg azért került sor, mert az ilyen korú férfiak aránya most kevésbé volt magas. A nők között viszont ez a két korcsoport a legerősebb maradt - nagy részük azokból állt, akik cselédként a városba költöztek, de csak átmenetileg maradtak ott, ami a következő korcsoportok eltérő fejlődését magyarázza meg.131891-ben a gyermekek és fiatalok aránya az evangélikusoknál 23,02 százarómai katolikusok javára tolódott el. A századfordulóra pl. lásd: Statisztikai Közlemények 42, 3, tábla. A községek polgári népessége a legutóbbi öt népszámlálás szerint 1869-1910. h Körösi József: Pest szabad királyi város az 1870-dik évben. A népszámlálás és néplelrás eredményei. K. n„ Pest, 1871. A továbbiakban: Körösi, 1871., Körösi József: Budapest Főváros az 1881 -ik évben. A néplelrás és népszámlálás eredményei. Ráth, Budapest, 1881-1883. A továbbiakban: Körösi, 1881., Körösi József - Thirring Gusztáv: Budapest az 1891-ik évben. 1-3. k. Ráth, Budapest, 1894-1898., Körösi-Thirring, 1905. 12 Körösi a 15 éven aluliakat összevonta, számarányuk a teljes evangélíkusságban 19,83 százalék, volt. Vö. Körösi, 1871.17-22. tábla. Evangélikusok: 18. tábla, az ott közölt abszolút számok alapján. 13 Körösi, 1881.44. tábla. 113