Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
A református kollégiumtól Ferencvárosig - Lugosi András: Cipőcsokor – avagy az asszimiláció rejtélyes szálai
mint Jóska anyja -, de az apja, Karinthy József, úgymond, nem.”87 Valószínűleg Uncle Joe azért nem mondhatta meg Cininek, hogy mi volt az eredeti neve id. Karinthi- nak, mert nem tudta, de mi most már tudjuk, hogy vele ellentétben Cini legkésőbb 1941 nyara óta biztosan tudta. A naplóban mégsem tesz említést erről, pedig egy ilyen beszélgetésnél aligha lehet elképzelni jobb alkalmat erre. De ne ítéljünk elhamarkodottan. Ezt a naplóbejegyzést nemcsak úgy lehet értelmezni, hogy Cini hallgat, hanem úgy is, hogy rejtjelesen beszél. Mert „[a]z anyja félzsidó volt, de az apja, úgymond, nem” - mondat jelentése nem magától értetődő. A nem félzsidó ugyanis jelentheti azt is, hogy nem zsidó, de úgymond azt is, hogy nem félig. A Gizella tér mint az implicit emlékezet helye Gyerekkorunkban [...] a Gizella téren laktunk. Egyetlen hatalmas szobában éltünk itt valamennyien, mind a heten. [...] Az a hatalmas szoba azóta is akarva-akarat- lan emlékeimben van. Ha könyvet olvasok vagy bármilyen eseményről hallok, a szoba, ahol a cselekmény lejátszódik, képzeletemben mindig csak az a Gizella téri szoba. Megváltozik olykor, kibővül vagy módosul a regényíró elbeszélése nyomán egy ajtóval, bútorokkal vagy benyílóval, de ha lefejtem és kibontom a kellékeket, mindig csak ebbe a szobába jutok vissza. Ez egyáltalán 67 Karinthy Ferenc, 1993. 2. k. 157. old. (1971.03. 20.) 88 Karinthy Ferenc: Szellemidézés. In: Uő: Don Juan nem tudatos, gyakran csak évek múlva veszem észre, hogy még Jákob házát is olyan fekvésben képzelem, csak épp nem az emeleten. Úgy7 látszik ez az alapélményem, mármint a városi alapélményem [...]”.8B Cini Szellemidézés című regényének mintaszerzője ezeket a szavakat adja a regénybeli Karinthy Frigyes szájába, aki a mű fikciós terében mindezt Gizi nővére lányának, a harmincas években Norvégiából Budapestre látogató Noéminek meséli. Persze nem tudhatjuk, hogy Karinthy tényleg elmondta-e Noéminek ezt az elképzelését hely és emlékezet, illetve tér és képzelet összekapcsolódásáról. A mintaszerzőnek azonban aligha lehetett más szándéka ezzel, minthogy az olvasó a regénybeli epizódot a Karinthy család budapesti legendáriumának részeként olvassa, és az empirikus szerzővel, valamint édesapjával és családjával hozza azt összefüggésbe. Végeredményben a kollektív emlékezetet működés közben érhetjük itt tetten. Karinthy Frigyes gyermekkori élményét Cini foglalja írásba, s utólag az már kibogozhatatlan, hogy ki mit tett hozzá ehhez. Mi volt ebben Karinthy gondolata, hogyan értelmezte mindezt Noémi, végül hogyan alakította át a maga írói szabadságát feltehetően maximálisan kihasználó Cini mindezt a maga céljaira. Ennek a gyermekkori lakásnak a fíktív-emlékezeti jellege azonban még világosabbá válik, ha kilépünk a regény fiktív világából. Mert a Budapesti C-zím- és Lakjegyzék különböző évfolyamainak áttanulmányozása után egyéjszakája - Szellemidézés - Kentaur. Szépirodalmi, Budapest, 1979.162-163. old. 101
