Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
Lugosi András: Egy Ganz gyári tisztviselő asszimilációs stratégiája
sokkal többet tudunk a Karinthyak eredetéről, mint néhány évvel ezelőtt. A radikális felejtési stratégiával összekapcsolt asszimilációs-integrációs pályát bejáró, a Karinthi nevet felvevő Kohn Józsefről, a Karinthi- Karinthy család tulajdonképpeni „ősapjáról”, alapítójáról azonban még mindig viszonylag keveset. Ezért úgy gondolom, hogy olvasóink számára hasznos lehet ebben a bevezetőben összefoglalni az erről a férfiúról fennmaradt információfoszlányokat. Kohn-Karinthi József 1846. március 28-án született Pápán, Kohn Lipót, zsidó esernyőkészítő, majd később órajavító és felesége, a szintén izraelita Glück Mária házasságából.4 Tizenhároméves korában, az 1859/60-as tanévben egy évig a pápai református kollégium első osztályában tanult.5 Azt nem tudjuk, hogy hol folytatta tanulmányait, de több mint 20 évvel később a Ganz gyári személyzeti nyilvántartókönyvbcn azt jegyezték fel róla, hogy gimnáziumi és kereskedelmi képzettséggel rendelkezik. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy külföldön tanulhatott, mert Magyarországon ebben az időben még nem működött kereskedelmi iskola. Szintén a Ganz gyári nyilvántartásból tudjuk, hogy 1868-1870 4 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MÓL) X: Mikrofilmtár B 1725 Veszprém Vármegye bizottmányának iratai 1848-1861. A pápai zsidóösszeírás 1848. 5 A pápai református kollégium diákjai 1585-1861. Szerk.: Köblös Józset. Pápai Református Gyűjtemények, Pápa, 2006.369. old. 6 MOL Z 435 A Ganz Rt. Személyzeti és Munkaügyi Osztályának iratai. Személyzeti nyilvántartókönyvek. 76. sz. 31. kötet, 494. p. 7 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) IV.1407.b Budapest Székesfőváros Tanácsi Ügyosztályok Központi Irattára. 1068/1874-1. között volt katona. A családi legendárium szerint ekkor járt az ausztriai Karintia tartományban, és ezért választotta később a Karinthi nevet, amit gyermekei az 1900-as évektől kezdtek y-nal írni, de ez a névváltozat - amennyire tudni lehet, újabb névváltoztatási kérvény beadása nélkül - majd csak 1945-öt követően vált hivatalossá. Nem tudjuk, hogy mikor jött Budapestre, de 1874-ben, amikor a fővárosi tanácson keresztül benyújtotta névmagyarosítási kérvényét a belügyminiszterhez,7 már budapesti illetőségű volt. 1878. december 1-jén kötött házasságot Engel Karolinával,8 akit a források azonban sokszor neveznek Linának, de Saroltának is. Felesége apjától, Engel Dávid fővárosi zsidó kereskedőtől 1500 Ft hozományt kapott, de a házassági szerződés értelmében antikváriusi vállalkozását három hónapon belül hivatalosan is be kellett jegyeztetnie, és a pénzt ebbe a cégbe kellett fektetnie.9 Ennek azonban csak egy év múlva, 1879. december 16-án tett eleget, amikor a IV. kerületi Elöljáróság kiszolgáltatta Múzeum körúti antikváriuma és árverési üzlete számára a szükséges iparjegyet.10 Nem tudjuk pontosan, hogy meddig dolgozott antikváriusként, de Ada lánya Kohn-Karinthi József névmagyarosítási ügyének iratai. (Csak térítvény!) BFL IV.1407.b Iktatókönyvek, 8723. kötet, 32 043/1874. ikt. sz. b BFL XV.20 A 35 A Pesti Izraelita-Neológ Egyház házassági anyakönyve. 313/1878. fsz. (1878.12. 01.) g BFL VII.185 1804/1878. űsz. Weiser Károly budapesti királyi közjegyző iratai. Karinthi József és Engel Lina házassági szerződése, io BFL IV.1473,b Budapest Székesfőváros IV. kerületi Elöljáróságának iratai. Ipar-, tanonc- és egyesületi nyilvántartások. 4. kötet. Iparlajstrom, 559/1879. ikt. sz. 9
