Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
A polgári lakás: ideál és valóság - Gábor Eszter: A polgári lakásigények mélyrepülése – az egyszobás cselédszobás lakás
cselédet alkalmazni.47 A cseléd - részben - státusszimbólum voltát jelzi az is, hogy nem az önálló hivatással rendelkező - tehát idejük nagy részét pénzkereső munkával töltő - nők tartottak bennlakó alkalmazottat, hanem elsősorban a háztartásbeli feleségek. A harmincas években épült egyszobás cselédszobás lakásokat elsősorban értelmiségiek (17), tisztviselők (50), kisebb számban kereskedők (4) iparosok (4), alkalmazottak (5) lakták. Volt még a főbérlők között nyugdíjas katonatiszt (2), földbirtokos (3), vállalkozó (2) is; munkást mindössze egyet találtam (ők azonban heten laktak egy lakásban). A túlnyomó többséget kitevő tisztviselők és értelmiségiek között néhány ismert névre bukkantam: Dr. Baranyay Jusztin tud. egy. ny. r. tanár48 a Vörösmarty tér 5. sz. VI. em. 2. lakásában az inasával és annak családjával lakott egyszo- ba-hallos-cselédszobás (kb. 80 rrL-es) ele07 „Szivecském - mondta a méltóságos asszony -, én mondom neked, hogy a mai világban ez a legnagyobb boldogság, ilyen kis lakás. Nem kell cseléd, nem kell agyonstrapálni az embernek magát. Minden kifogástalan, minden ragyog..." Móricz Zsigmond: Az asszony beleszól. 57. old. 48 Baranyay Jusztin (1887-1956) ciszterci szerzetes, egyetemi tanár; az egyházjog tanára 1925-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem hittudományi karán, 1942-1949-ig jogtudományi karán. (A Magyar Életrajzi Lexikon, Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó 1.112. old. téves születési adat /1882/szerepel, Baranyay a népszámlálási íven maga 1887-et írt. Ez szerepel A magyar legújabb kor lexikonában, Budapest, 1932.376. old. is.) 49 Tér és Forma XII. 1939 60. old.; BFLIV. 1419J. V. Vörösmarty tér 5. so BFL IV. 1419.j. Eszék u. 3.15. sz. lakáslv. Gillemot László (1912-1977) 1947-től egyetemi tanár, gáns lakásában.49 Gillemot László gépész- mérnök, műegyetemi adjunktus feleségével, gyermekével és a háztartási alkalmazottal lakott az Eszék utca 3 sz. II. em. 4. szintén egyszoba-hallos-cselédszobás, (kb. 60 m2-es) szerényebb lakásában.50 Dr. Supka Ervin (1913—?) áll. főisk. képesített gyakornok feleségével lakott az Eszék u. 4/a. földszint 1. sz. egyszoba-hallos-cselédszobás lakásában.51 Szintén feleségével lakott aSzabolcska Mihály utca 12/a. III. em. 2. sz. egyszoba-hallos-cselédszobás lakásban Varga László (sz. 1904) műegyetemi intézeti tanár.52 Laktak értelmiségiek az egyszoba-cse- lédszobás lakásnál szerényebb körülmények között is. Dr. Hadrovics László - ideiglenesen a miniszterelnökség IV. osztályához előadóként áthelyezett - egyetemi könyvtári díjnok, szlavista nyelvész, a későbbi szótárszerkesztő, feleségével élt az Eszék utca 7/b. fsz. 1. számú egyszobás gar1949-től tanszékvezető volt. „Nevéhez fűződik a modern magyar fémipari és kohászati kutatás alapjainak megteremtése.” A MTA tagja volt 1949-től, kétszer kapott Kossuth-díjat, 1949-ben és 1957-ben. {Magyar Életrajzi Lexikon III. kiegészítő kötet. Budapest, 1981. 247-248. old.) si BFL IV. 1419.j. Eszék u. 4/a. 2. sz. lakásív. 52 BFL IV. 1419.j. Szabolcska Mihály u. 12/a. 10. sz. lakásív. Varga László vélhetően, de nem bizonyítottan azonos Vargha László (1904-1984) építészettörténész-etnográfussal, aki a Műegyetemen végzett 1936-ban és a Pázmány Péter Tudomány Egyetemen doktorált 1940-ben, de a Magyar Életrajzi Lexikon (1978-1991) Budapest, 1994. 941. old. szerint 1952-1975-ig volt a BME építészettörténeti tanszékének előadója, A negyvenes évekre vonatkozóan csak a Néprajzi Múzeumbeli munkásságát említi a Művészeti és a Néprajzi Lexikon is. 117
