Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
A polgári lakás: ideál és valóság - Gábor Eszter: A polgári lakásigények mélyrepülése – az egyszobás cselédszobás lakás
A polgári lakásigények mélyrepülése az egyszobás cselédszobás lakás K özismert tény, hogy az első világháború előtt a pesti bérházi lakásállomány jelentősen polarizált volt. Az alsóbb néprétegek, a munkások, napszámosok, de még a kispolgárság szegényebb rétegei is többé vagy kevésbé zsúfolt egyszoba-kony- hás lakásban laktak (a lakások száma 1910-ben 77 894 volt, bennük 349 043 ember élt). Az alsóbb középosztály tagjai, kisiparosok, kiskereskedők használhatták a kétszobás lakásokat (számuk 1910-ben 42 587, a bennük lakók száma 207 270). A középosztály tagjai, a hivatalnokok, tanárok, módosabb kisiparosok és kiskereskedők a három-, négy-, ötszobás lakásokat lakták (számuk 1910-ben - az összes típusé összesen - 32 954, a lakók száma 170 030). A nagypolgárság és a szabadfoglalkozású értelmiségiek — amennyiben nem saját házban laktak - foglalták el a hat-, hétszobás lakásokat (számuk 1910-ben - az összes típusé összesen - 2436, lakóik száma 13 871).1 Szoba-konyhás lakások nagyrészt a külvárosokban, másrészt a belső területek mellékutcáiban épültek. A statisztika szerint a legtöbb a VI. (13 000), a VII. (14 254) GÁBOR ESZTER 1 Budapest székesfőváros statisztikai és közigazgatási évkönyve. XI. évf. 1909-1912. Budapest, 1914. II. Statisztikai évkönyv. 20. old. 16. tábla. A fenti adatok Budapest teljes lakásállományára, tehát nemcsak a bérházi lakásokra vonatkoznak. Az egyszoba-konyhás lakásokat, mint a szegényebb rétegek leggyakrabban használt lakástlpusát, külön jeleztük (az egyszobás lakások száma, minden típust véve, 94 739 volt, lakóik száma 402 326). A többi méretnél nem választottuk el a lakásokat a mellékhelyiségek száma szerint. 91
