Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
Palota és villa - Rozsnyai József: A pesti Esterházy-palota és lakói
kították át az ide épített nagyszámú főúri paloták.”9 1934-ben Pásztor Mihály így jellemezte a palotanegyedet Mágnás-Firt/i című írásában: „A Nemzeti Múzeum környékét nevezi mágnásfirtlinek a pesti ember [...]. Az Öt pacsérta utca és vidéke. Bezzeg a hatvanas évek elején már csupa kisebb-nagyobb kert volt a Józsefvárosnak ez a része. Kert, amelyben savanyítani való káposzta, krumpli, retek, meg zöldség termett. Egyik-másik kerthez egy-egy nagy kúria, vagy kis udvarház tartozott. Hatalmas árnyékot adó falombok zöldelltek a zsalugá- teres ablakok alatt és mikor eljött az ideje, akácvirág bodza, meg hárs nehéz illata sza- gosította meg a levegőt. A Károlyiaknak, meg az Esterházyaknak volt itt egy-két telkük, de magánpalotának akkoriban még hí- re-hamva se volt ezen a vidéken. A pesti Faubourg Saint Germain csak később keletkezett. A Józsefváros legelső palotája a Nemzeti Múzeum palotája volt, melyet Batthyány hercegprímás országútra szóló egykori kertjébe épített, 1845-ben a zseniális építőművész: Polack Mihály [!]. Ámbár a Batthyány-kert végében már jóval korábban ott állott a régi Lovarda, melyről Patacsich József száz évvel ezelőtt azt írta, hogy „öntöttvasból való grádicsa figyelmet érdemel”. Szóval a régi Lovarda már egyik híressége volt a száz év előtti Pestnek. A Múzeum délfelőli szomszédja, a hírhedt Kék [!] Pistoly [1] nevű kocsma volt; azon a helyen állott, amelyen ma a Pesti Hazai Takarék- pénztár kálvintéri palotája terpeszkedik. A Takarék a puchói nábobnak, Marczibányi Lajosnak az örököseitől vásárolta meg a kocsmát. De a Múzeum háta mögött csak a hatvanas esztendőkben kezdtek épülni a nagyszerű mágnáspaloták, melyek új képet, új karaktert adtak az egész vidéknek. A pesti Faubourg St.-Germain Persze, akkoriban még más néven nevezték azokat az utcákat is, melyek otthont adtak a mágnás-firtlinek. Az Eszterházy uccát Öt pacsérta uccának; a Szentkirályi uccát Ősz uccának, a Horánszky Nándor uccáját Terge uccának nevezték, míg a Reviczky uccának József ucca volt a neve. [...] Viszont a mágnásoknak volt pénzük és mégsem a Dunaparton épültek fel a főúri paloták, hanem a Nemzeti Múzeum háta megett. [...] A régi Országházat, amelyben most a Statisztikai Hivatal működik, szintén a mágnások városában, a Sándor-utcában építette meg Ybl Miklós. [...] Az egyházpolitikai viták, a polgári házasság és a zsidó recepció tárgyalásának idején volt hangos ez a ház és akkor volt nagy szerepe Magyarország politikai életében a mágnás-firtlinek is, melynek lakói a Nemzeti Múzeumba beszállások „főrendek házában” üléseztek. Zichy Nándor, Károlyi Sándor, Herceg Pálffy Miklós és egy Esterházy volt a vezére akkoriban a politizáló magyar főuraknak és a Zerge uccai palotájában lakó Schlauch Lőrinc, a nagyváradi bíboros volt a klérus vezére az egyházpolitikai harcokban. [...] Ilyen volt régente a mágnás-firtli. Letűnt idők letűnt világa ez. Ma csöndesek a 9 Budapest műszaki útmutatója. Szerkesztette: Edi Illés Aladár. Budapest, 1896.181. old. 8
