Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
A polgári lakás: ideál és valóság - Halmos Károly: Egy építész lakhelyei
ideáloknak, melyek szerint a férjnek képesnek kellett lennie arra, hogy eltartsa feleségét. Hild József már eddig is idézett nyilatkozata szerint még az anyósa után nekik jutott örökrész is az üzlet része lett, és építészünk még így is csődbe jutott. Természetesen legyünk igazságosak. Az a kor napjainknál sokkal kevésbé ismerte az elkülönült üzleti tőke fogalmát - család és vállalkozás sok tekintetben egybeolvadt. De éppen ez teszi lehetővé számunkra, hogy egy üzleti csődön keresztül kis betekintést nyerjünk a 19. század közepe egyik ismert művész-polgárának, amiként mondani szokás, tárgyi kultúrájába. Amit láthatunk: egy polgári lakás, illetve egy nyaraló berendezése, illetve egy művészmester könyvtára. Mielőtt azonban körülnéznénk, röviden tekintsük át, mit is jelentett annak idején csődbe jutni, és mik is voltak konkrétan Hild József csődjének sejthető okai és jellegzetességei. Maga a csőd kifejezés a tumultus értelmű csődület kifejezésből származik. Ha valaki csődbe ment, az azt jelentette, hogy elveszítette a likviditását, másként fizetés- képtelenné vált, s emiatt ő vagy valamelyik hitelezője kéréssel fordult a bíróságon keresztül a vállalkozásnak hitelezők gyülekezetéhez, hogy azok döntsenek sorsa felől. A csőd bizonyos mértékig védte a hitelezőt - esélyt adott arra, hogy a fizetésképtelenség ne vezessen szükségképpen teljes vagyonvesztéshez; másrészt védte az egyes hitelezőket is, mind a vagyonbukottal, mind pedig hitelezőtársaikkal szemben - megakadályozta, hogy a hitelezők egymás rovására juthassanak kiköl- csönzött financiális és más eszközeik ellenértékéhez. Hild József maga fordult a bírósághoz, 1856. december 9-én.1 Fizetésképtelensége okaként előadta, hogy építészként és építőmesterként lelkiismeretesen teljesíteni akarta szerződéseit, annak ellenére, hogy mind az építőanyagok ára, mind a napszám jelentősen megemelkedett. Mivel az ellentételezésre és a kárpótlásra vonatkozó igényeit nem vették tekintetbe, abba a szomorú helyzetbe került, hogy - mint írta - a továbbiakban már nem tudja mélyen tisztelt hitelezői követeléseit teljesíteni. Csődkérelme mellékleteként benyújtotta adósságainak és követeléseinek listáját. Tény, hogy Hild József anyagi gondjai már jóval a csődkérelem benyújtása előtt jelentkeztek. Már 1854 második felében romlott fizetőképessége, az elszámolások tanulsága szerint a neki szállító kőfaragónak, Kellendorfer Józsefnek (az iratokban gyakran Joseph Kelndorfer) valamivel kevesebbet fizetett, mint korábban szokott volt, és 1855-ben az elszámolásokkor már csak kötelezettségeinek két-, majd csak egyharmadát teljesítette. Amikor, hogy drámaian fogalmazzunk, a hullámok összecsaptak a feje fölött, összesen több mint hatvanezer forint már esedékessé vált kifizetetlen tartozása volt. Hild anyagi helyzetét jellemzik az általa elfogadott váltók is. A váltók sajátos követelések, a törvény által szabályozott kellékekkel ellátott értékpapírok. A törvényi szabályozás növelte a váltók forgalomképességét. A váltókat adták-vették, s az 1 BFLIV. 13421 Pesti Országos Törvényszék. Csődiratok. V. 62/1856. Hild József csődpere. 84
