Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)

A polgári lakás: ideál és valóság - Bácskai Vera: Egy jómódú pesti polgárcsalád lakásviszonyainak stációi

Ekkor a már megözvegyült Mannó István nagykereskedő pártában maradt húgával, a púpos Sophiával, valamint négy gyermekével élt itt, a család kényelméről egy német nevelőnő, egy szakácsnő, két szobalány és egy konyhalány gondoskodott.9

Nem zárható ki, hogy a különálló kisebb lakást 1854-ben bekövetkezett haláláig Anna lakta. Az 1857-ben felvett hagyatéki leltárban felsorolt bútorai - amelyek nyilván stafírungjából származtak - önálló lakást, de legalább kétszobás (vagy egyszo- ba-alkóvos) lakrészt valószínűsítenek. A bútorok összetételéből egy nappali/foga- dószoba és egy hálóhelyiség berendezésére következtethetünk.10

A Mannó család az 1860-as évek közepéig élt a Váci utcai házban, ezután átköltöztek Király utcai kétemeletes házukba, amelyet István 1849-ben 28 500 forintét vásárolt, üzleti tőkéje biztosítékául. Az épületet már 1853-ban klasszicista stílusban átalakíttatta Hild Józseffel, a költözésre feltehetően akkor került sor, amikor 1866-ban nagyszabású átalakításokat végeztetett Gottgeb Antallal a Váci utcai házon: az épületet háromemeletesre maga9 BFLXI. 1136. 4.doboz.

10 BFL XI. 1136.12. doboz. A bútorok - a leltározás sorrendjében - a kővetkezők: 2 kanapé, két asztal, 2 karosszék, 6 szék, sarokszekrény, trümó, divány, 2 aranykeretes tükör, 2 ágy, egy puhafa toalettszekrény, éjjeliszekrény, asztal, kredenc, két szék, sublód. A bútorok összértéke 142 forint, a leltározott 188 lat súlyú ezüstnemű értéke 188 forintot, ruházatáé 97 forintot tett ki. Temetési költsége ennek csaknem kétszerese volt.

it BFL IV. 1303/1. Tanácsi iratok. 669/1867.

12 BFL IV.1313/L VI. 738/1870.

síttatta és a kapubejáratot is áthelyeztette a Korona utcai oldalra. Mindez feltehetően belső átalakításokkal is járt.11

A Király utcai lakás méreteiről ez időből nem maradt fenn adat. 1870-ben, az akkor már az üzleti életből visszavonulást tervező, a városi közéletben jelentős szerepet betöltő Mannó a vízvezeték bevezetése során a kényelmi szempontok mellett, a ház díszének emelése érdekében, az udvaron szökőkutat kívánt létesíteni, ettől azonban a magas vízdíj miatt elállt.12

Lakásának méretére az egyes szobák berendezését részletesen kimutató, az 1888. évi elhunytát követően 1890-ben felvett hagyatéki leltárából következtethetünk.13

Az ekkor már csak hajadon lányával, Pelá- giával megosztott lakás 5 szobából állt,14 bár, mivel sem második hálószoba vagy egyéb női lakószoba berendezésnek nyoma sincs, elképzelhető, hogy a leltározás során Pelágia lakrészét nem vették számba, így a lakás akár nagyobbnak is vélhető.15

Az első háromablakos helyiség a szalon vagy nappali szoba lehetett, melynek három bejárata volt. Berendezése: 2 fényezett fél asztal márványlappal, 2 fényezett

13 BFLXI. 1136.14. doboz. h A leltár nem számozza a szobákat, és nem is tűnteti fel funkciójukat. A szobaszámra úgy következtethetünk, hogy az összeíró minden esetben az egyes szobákban található bútorok és egyéb berendezési tárgyak felsorolását a függönyök számbavételével zárja, is 1871-ben a Király utcai házban élt lánya, Zsófia, férjével, Joanovics Györggyel, valamint fia, Szilárd is, amikor nem nyáregyházi birtokán, hanem Pesten tartózkodott. BFL XI. 1136.12. doboz.

71