Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
A polgári lakás: ideál és valóság - Bácskai Vera: Egy jómódú pesti polgárcsalád lakásviszonyainak stációi
étkészlet gazdagsága élénk társasági életet sejtet.5 Az özvegy halála után - feltehetően a gyámok takarékossági megszorításokat szorgalmazó közbelépése, valamint az egyes családtagok végleges vagy ideiglenes távolléte miatt - a lakás méreteit csökkentették.6 Az 1823. évi házbérjövedelem kimutatása alapján7 megállapítható a lakás több lakrészre való bontása. 1815-ben a későbbi 6-9. számú első emeleti lakásokat foglalta el a Mannó család, 1823-ban azonban a két Mannó lány lakhelyéül már csak a 7. számú, 2 utcai szobából, előszobából, konyhából álló lakás szolgált, amelyhez padlásrész, fás- és borospince is tartozott. István ekkor tanítójával egy második emeleti szobában élt. Az átalakításra valószínűleg az özvegy halála után került sor, feltételezésem szerint vagy 1819-ben, vagy 1821-ben, amikor a ház javítására és karbantartására tetemes összeget, 1115, illetve 1309 forintot költöttek. A lakás megosztásával évi 420 forint többletjövedelemhez jutottak, és csökkentek a lakás fenntartásának költ- ségei is. Az 1825 évi lakbérnyugták alapján megállapítható, hogy ismét a lakáshoz csatolták az 1823-ban az egyik végrendeleti kurátor, Macsó György által bérelt lakrészt, valamint a kurátorok által használt kis utcai szobát, viszont feladták az István és tanítója által lakott második emeleti szobát. A lakás, a bővítés ellenére is, az 1815 évi lak5 BFL Tesfa.n. 99. A porcelán edények egy része (főleg a kávéskészlet) feltehetően a korabeli szokások szerint a vitrinben (vagy üvegezett tálalóban) volt elhelyezve. Az edényekhez 12 személyes ezüst étkészlet, ezüst sótartók és résznek csak a felét tette ki. A bővítést nyilván az indokolta, hogy ekkor János, tanulmányait befejezve, hazatért. Szobája berendezését is kiegészítették: 1824-ben egy szekrényt, egy asztalt és egy tükröt vásároltak számára. A lakás méretei 1827-ig, a gyámi számadások befejeztéig nem változtak. (A házban egyébként az 1815—1827-es években a 3-4 szobás lakások voltak többségben. A lakások megosztása, illetve összevonása a bérlők esetében is előfordult, valamint az is, hogy a bérlők nem túl gyakori cserélődése mellett, ezek házon belüli költözködésére is a vizsgált időszakban számos példát találhatunk.) Az 1830-as években a lakásban a négy Mannó testvér élt, az 1840-es években azonban megszaporodtak, illetve kicserélődtek az együtt élő családtagok. Jánosról bizonyosan tudjuk, hogy 1841-ben Újvidéken tartózkodott, 1847-ben pedig meghalt, Anna 1854-ben hunyt el. István - miután 1833-ban letette az ügyvédi vizsgát, majd az 1830-as évek végén belépett egykori gyámja, Macsó György bizományi és szállítmányozási nagykereskedésébe, amelyet 1841-ben társulva folytattak, megnősült. Felesége zsuppai Kapra Katalin, Kapra Konstantin nemesített görög kereskedő lánya volt, a házasságból három lány- és egy fiúgyermek született. István nemcsak sikeres nagykereskedőnek számított, de az 1840-es évek második felében, és különösen 1848-ban jelentős gyertyatartók társultak. BFL XI. 1136.4. doboz. 6 Blana Mária férjhez ment, Mannó János 1815-1823, István 1823-1826 között más városok iskoláiban tanult. ? Uo. 68
