Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
Palota és villa - Rozsnyai József: A pesti Esterházy-palota és lakói
pestre vonatkozó, módosított jegyzékben úgyszintén.82 Az 1976-os országos műemlékjegyzékben83 és a Budapestről külön megjelent részében,84 valamint az 1990-es országos jegyzékben is így szerepel.85 A jelenleg érvényes műemléki törvény fogalomhasználata szerint műemlék; így szerepel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal naprakész, digitalizált nyilvántartásában.86 Összefoglalás és értékelés A Nemzeti Múzeum körüli mágnásnegyed centrumában álló Esterházy-palota 1871-1873 között épült. A palotanegyed magját alkotó Nemzeti Lovarda és torna- csarnoka 1857-ben, Festetics György palotája 1862-1864-ben és Károlyi Alajos palotája 1863-65-ben épült fel, mind a négy épület Ybl Miklós tervei szerint. A két palota (ma: Pollack Mihály tér 10 és 3.) még nem alkotott palotanegyedet, de mindenképpen ezek felépültének köszönhetjük, hogy az 1870 körüli évektől „tömegesen” költöztek ide a legnagyobb főúri családok. A hely vonzerejét elsősorban az adta az arisztokraták számára, hogy ebben az időben a Nemzeti Múzeumban ülésezett a Főrendiház, a Képviselőház palotája pedig 1865-ben épült fel Ybl Miklós tervei szerint 82 Budapest műemlékjegyzéke. Összeállította a Fővárosi Műemlékfelügyelőség. Budapest, 1967. 59. old. 83 Magyarország műemlékjegyzéke. Összeállította az Országos Műemléki Felügyelőség. Budapest, 1976. 70. old. 84 Budapest műemlékjegyzéke. Összeál I ftotta a a mai Bródy Sándor utcában. 1867-ben épült a palotanegyed harmadik jelentős főúri lakóháza, Pálffy Pálné palotája az Otpa- csirta utca és Reviczky utca sarkán. 1869-ben tervezte Szkalnitzy Antal, a kor egyik legdivatosabb építésze, a palotanegyed negyedik és ötödik jelentős tagját, Gróf Zichy Nepomuk János palotáját, és a Gróf Károlyi Ede és Károlyi Sándor testvérpár palotáját. Az előbbi a Múzeum utca 15. számú, az utóbbi a Múzeum utca 11. számú ház. 1871-ben, a palotanegyed időrendben hatodik tagjaként kezdték építeni Gróf Esterházy Pál palotáját, mely számára a Nemzeti Lovarda tornacsarnokának helyét szemelték ki. A tornacsarnok lebontásával megbomlott az Ybl Miklós tervezte négy épület alkotta szép együttes. A kis épületnek az lett a veszte, hogy a kialakuló mágnásnegyed legszebb, központi telkén állt, éppen szemben a Nemzeti Múzeum hátsó homlokzatával. Az Esterházy-palota funkciója kivételes a palotanegyedben. A lakhatási engedély és későbbi adatok is arra utalnak, hogy a palotának legalább egy része, 1918-1919-ben pedig az egész épület főúri bérlakosztályokat tartalmazott, melyek egyenként palo- taméretűek voltak. Ez az épülettípus, ha egyáltalán lehet itt a „típus” kifejezést Fővárosi Műemléki Felügyelőség. Budapest, 1976. (paginálatlan). 85 Magyarország műemlékjegyzéke. Országos Műemléki Felügyelőség. Budapest, 1990. (paginálatlan). 86 A nyilvántartás kezelője a KÖH Tudományos Főosztálya. 33
