Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)

Eszmék és látásmód - Vas István: Nehéz szerelem

A többi lakó is körülbelül egy vagyoni réteget képviselt, kivéve minden emelet 4. számú lakásának bérlőit, akik a hátsó lépcső mellett laktak, fürdőszobájuk nem volt, és a hátsó lépcsőházban elhelyezett árnyékszékekre jártak. Az a körülmény, hogy a mi emeletünkön a szomszédos négyes szám előbb zsidó, majd keresztény lakóit egyenlő mértékben lenéztük, és ismeretségüket mellőztük - azokat igazolja, akik szerint az osztálykülönbségek fontosabbak a faji különbségeknél. De a negligálás módjában már némileg megnyilvánultak a faji különbségek is. Salczerék ahhoz a réteghez tartoztak, amely fürdőszoba híján gyalázatosán elkoszosodik, még ha ruházatával és viselkedésével ki is emelkedik a szegénységből. A Salczer gyerekekkel nem volt szabad érintkeznünk - ez egyáltalában nem esett nehezünkre -, de a család többször is küldött hozzánk követséget, legalábbis nekik tulajdonítottuk azokat a poloskahullámokat, amelyek időnkint döntötték lakásunkat. Rendszerint nemigen jutottak tovább az udvari szobáknál, nagyrészt, mert Nagypapa bútorai előnyös terepet nyújtottak letelepedésre, másrészt, mert hamar megkezdődött anyám és a család részéről az ellentámadás, hajtűkkel és gyertyákkal, a ciánozás még nem lévén elterjedve polgári körökben. A poloskák eredetére vonatkozó feltevés igaznak bizonyult, a betörések megszűntek, amint Salczerék elköltöztek a házból.

Helyüket egy fiatal házaspár foglalta el. Ezektől nem kellett tartanunk se poloskák tekintetében, sem abban, hogy netalán a társaságunkat keresik. A férfi naponta legalább kétszer haladt el udvari ablakaink előtt, kora ősztől tavasz derekáig kifénylett, keskeny perzsagalléros télikabátban, azután vékony felöltőben, majd egy kopott, de mindig gondosan vasalt szürke ruhában. Az „átmeneti kabát” hiányát akkor érthetetlennek találtam. S ha Salczerékkel szembetalálkozva rendszerint félrepillantottam - nem a tilalom miatt, hanem mert nem esett jól rájuk nézni —, e fiatal férfit nem győztem szemlélni. Minden csodálatos volt rajta, magas termete, sima szőke feje, télen-nyáron fakó arca és merev, jobbra-balra nem tekintő tartása, melyet homályosan ostobának és korlátoltnak éreztem. Salczerék kínos lazasága undorított, de megértettem; ennek a fiatal köztisztviselőnek kínos feszessége szintén visszatetszett, de valamilyen titkos módon vonzott és érdekelt.

224