Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)

Palota és villa - Rozsnyai József: A pesti Esterházy-palota és lakói

szűknek, és így a házzal egykorúnak te­kinthetjük. A teremben nem ábrázol a terv­rajz faburkolatot a falra. A tervezett és a megvalósult földszinti előtér között csak a méretükben fedezhe­tünk fel azonosságot. A tervezett előtér mai, előcsarnok felőli ajtaja helyén egy na­gyobb félköríves nyílást láthatunk, melyet két teljes méretű, és nem csak a sarokba szorított pilaszter keretez. Az előtérből nem vezet ajtó az ún. Étterembe, hanem egy falfülke van itt ábrázolva, ahogy ma van. Az előteret a terven egy lapos kupola fedi le, szemben a mai sík mennyezettel. Tény, hogy a mai előtér architektúrája tel­jesen megfelel a homlokzatokénak, ezért azt a házzal megegyező korúnak tekintjük, és a tervtől való eltérést tervmódosításnak vehetjük. Az előtérből egy ajtó vezet a mai büfébe, és a büféből egy, a fal mellé szorí­tott ajtó vezet az előcsarnokba, ahogy ma. A hosszmetszeten látható díszudvar homlokzati rajza is eltér némileg a maitól. A három leglényegesebb különbség, hogy ott, ahol ma egy kis résablak nyílik a föld­szinten, a terv szerint egy falfülke lett vol­na. A másik különbség, hogy a ma íves vo­nalú lépcsőkarok helyén a terasszal párhu­zamos, egyenes vonalú lépcsőkarokat ter­vezett az építész. A harmadik különbség, hogy a földszinti ablakok között pilaszte- rek szerepelnek a terven. A földszinti alaprajz hiányában biztosat nem mondhatunk a termek funkciójáról. Feltételezhetően a Márványterem volt a táncterem, ehhez közel kellett lenni egy nagyméretű ebédlőnek, amely talán a mai Étterem vagy a mai 23-as stúdió volt. Ha az ún. Étterem volt az ebédlő, akkor a mellet­te lévő, ma WC-k által felszabdalt terem le­hetett a tálaló. Tény hogy ennek a helyi­ségnek közvetlen szomszédságában van ma is két kis lépcsőház, amelyek közül az ová­lis lépcsőház az alagsori konyhával tartha­tott kapcsolatot, igaz, hogy az ovális lépcső­háznak ma nincs ajtaja a szóban forgó te­rem felé. A 23-as stúdió a reprezentatív ter­mek közé ékelődik, igen nehezen közelíthető meg az alagsori konyhából. A később tárgyalandó 1946-os átalakítási ter­vek között található emeleti ebédlő terve azt a termet ábrázolja, amelyik a 23-as stú­dió fölött van. 1946-ban talán azért került ide ebédlő, mert már korábban is az volt itt. Az igen hasonló alaprajzú földszint és első emelet talán abban is hasonlított egymásra, hogy a földszinti és emeleti ebédlő egymás fölötti helyiségekbe került. Valószínűleg volt egy dohányzó is a rep­rezentatív földszinti termek között, ez akár az egykori KISZ Klub terme is lehetett. A többi kisebb terem szalon lehetett. Az előtérből nyíló helyiség, a mai büfé minden bizonnyal ruhatár, az oszlopos elő­csarnok pedig egy fogadócsarnok volt az alaprajz logikája szerint. Az első emeleten a legfontosabb eltérés, hogy a két nagy előcsarnok között ma meg­lévő kosáríves nyílás helyett a hosszmet­szeten egyenes záródású nyílást láthatunk, melynek architrávját két pilaszter támaszt­ja alá. Az első emeleti tervrajzon látható a felül- világítós előcsarnok, de nem a mai formá­ban, hanem pillérek által alátámasztva. A legtöbb első emeleti terem és szoba felira­ta: Disponibel Zimmer, vagyis rendelkezés­re álló szoba. A szobák sarkaiban egy-egy kályha van, kivéve egy helyiséget az épület északi szárnyának közepén, amelyre ceruzá­21

Next

/
Thumbnails
Contents