Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)

Palota és villa - Rozsnyai József: A pesti Esterházy-palota és lakói

megadni, hogy az illető (?) lakosztályok f. November elsején a mikorra már kiadva is vannak elfoglalhatok legyenek, egyszer­smind bátor vagyok ismételni azon kérel­memet, hogy több rendbeli kérvényeim ér­telmében, a vízvezetéknek a házamba leendő alkalmazása iránt is intézkedni mél- tóztassék, minthogy ez nélkülözhetetlen.”49 A műszaki vizsgálatot 1873. október 25-én tartották, és kijelentették: „A jóvá­hagyott terv szerint épült, az építési rend­szabályoknak megfelelő.”50 Az orvosrendőri vizsgálatot 1873. októ­ber 28-án tartották, és november 1-től használhatónak ítélték meg az épületet.51 A lakhatási engedélyt 1873. november 4-én megadta Pest Város Tanácsa. E sze­rint a kétemeletes palota pincéjében 13 szoba, 3 konyha, 3 éléskamra, 1 raktár, 1 fürdőszoba és 1 fáspince, a földszinten 16 szoba, 1 terem, 1 raktár, 1 istálló és 1 szín, a félemeleten 6 raktár, az első eme­leten 23 szoba, 2 előszoba és 1 kápolna, a második emeleten 15 szoba, 1 alcoven és 2 konyha volt.52 A lakhatási engedélyben tehát nem különítették el a pincét az alag­sortól, illetve a pincénél felsorolt helyisé­gek mind az alagsorban voltak a tervrajz szerint, és a lakhatási engedély nem szól a valódi pincéről. Milyen volt felépülte idején a palota? A pince, alagsor és magasföldszint fölött félemelet közbeiktatásával kétemeletes palota alaprajza U alakú. Az U dél felé, va­gyis az egykori Nemzeti Lovarda oldalhom­49 BFLIV. 1303. f. 1873. VI. 914. kútfő szám, 40314. benyújtványi szám. A csatornának a közcsatornába való betorkoltatásával kapcsolatos iratok: BFL IV. 1303.1.1872. VI. 77. kútfő szám, 5845. benyújtványi szám; 1873. VI. 299. kútfő szám, lokzata felé nyitott. Homlokzatai itáliai neoreneszánsz stílusúak, vörös téglaburko- latosak, a nyílások körül világos színre fes­tett vakolt keretek láthatók. A magasföld­szintre a kapualjból nyíló díszlépcső vezet, ahonnan a haliból nyílnak a földszinti rep­rezentatív helyiségek, melyek közül a leg­szebb a fehérmárvány burkolatos, ma Már­ványteremnek nevezett terem, de ezen a szinten helyezkedett el a kápolna is. Az első és második emeleten lakóhelyisé­gek sorakoztak. Az épület ma lényegében őrzi eredeti alaprajzi beosztását, a helyisé­gek funkciója azonban megváltozott. Ettől függetlenül számos értékes belső építé­szeti tagozat és részlet megőrződött erede­ti helyén. Az Esterházy-palota 1871-es engedélye­zési tervei a Kulturális Örökségvédelmi Hi­vatal Tervtárában találhatók 11275-11281. leltári számokon. A hét darab tervrajz valójá­ban csak hat, mivel a félbevágott főhomlok­zati rajz két felét külön leltározták be (11275. és 11281. ltsz.). Ezen kívül van egy pince (11276. ltsz.), egy souterrain (11277. ltsz., vagyis alagsor, egy első emeleti (11278. ltsz.) és egy második emeleti alap­rajz (11279. ltsz.), valamint egy hosszmet­szet (11280. ltsz.). Hiányzik a földszinti és a félemeleti alaprajz. A tervrajzok mindegyi­kén szerepel az Anton Baumgarten Archi­tekt 871. és I. Wechselmann Baumeister szignatúra. A pince alaprajzon szerepel a kö­vetkező felirat: 7098. szám alatt jóváhagyat­nak a tervek 1871. márc. 9. 17222. benyújtványi szám. so BFL 1303. f. 1873. VI. 914. kútfő szám, 43625. benyújtványi szám. sí Lásd: 49. jegyz. 52 Lásd: 49. jegyz. 18

Next

/
Thumbnails
Contents