Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)

Bérlőktől (és albérlőktől) a lakóközösségig - Nagy Ágnes: Lakóközösség kontra háztulajdonos, házmegbízott kontra házfelügyelő: Osztályharc a bérházban

hogy nem a dolgozó, elfoglalt párttagság megy el a párthoz, hanem a hajszálereken keresztül mindig a párt megy a párttaghoz, hogy irányítsa, nevelje, támogassa, védje és felemelje. A VI. kerület száz tömbpártcsoportjáról pontos térkép is készült, amelyről leolvasható: a tömb területén melyik házban hány párttagunk lakik s külön, hogy az illető házban mennyi a »Szabad Nép«-előfizetők száma. A 123-as tömbnek száztíz kommunista családfő-tagja van.”62

Egy VI. kerületi igazolási ügyben becsatolva a Kommunista Párt lakóhelyi röpgyű- lésére szóló meghívót találunk: „Meghívjuk a ház tisztelt lakóit f. hó 27.-én, pénteken, d.u. 5.-órára összehívandó röp- gyűlésünkre. Gyűlésünket a Délibáb-utca 26. sz. ház udvarán tartjuk meg. Elérkezett az idő, mikor mindenkinek [...]63 színt kell vallania, hogy vagy a reakció sötétben lapuló támogatója, vagy pedig a Népii 1 Demokratikus Magyarország harcos polgára. Éppen ezért saját érdekében súlyt helyezünk mindenki megjelenésére. Szabadság. A magyar Kommunista Párt VI. kér. 7. számú körzete.”64

A Magyar Nemzet 1945. augusztus 25-i számában a magát meg nem nevező cikkíró a fővárosi közgyűlés augusztus 29-i napirendjébe felvett, a házmegbízotti intézményre vonatkozó szabályrendelet-tervezet előterjesztése kapcsán felháborodásának

adott hangot: „A tervezet szerint ugyancsak a házmegbízott feladata lenne «a közélet minden területén a demokratikus ellenőrzés». Hát ez már nem komikum, vagy tragi- komikum, hanem egyenesen lehetetlenség, mert a közélet területén a demokratikus ellenőrzés a kormányzat, a közigazgatás, a rendőrség feladata, amelyben valamennyiünknek bíznunk kell és elsősorban azoknak, akik hisszük és akarjuk a demokráciát.”65 Ahogy a cikk hangvétele is jelzi, a házmegbízotti intézmény, jogszabályilag körül nem határolt jogkörével, politikai értelmezések ütközőpontjává vált. Az intézmény körüli viták politikai tétjéről igencsak sokat sejtet, hogy a fővárosi közgyűlés augusztus 29-én a várakozásoktól eltérően mégsem tárgyalta az előterjesztést: azt ugyanis a kommunista párti tag Széli Jenő javaslatára levették a napirendről. A közgyűlés a polgármestert arra hatalmazta fel, hogy a szabályrendeletet egy összehívandó pártközi konferencia alakítsa ki, amit a közgyűlés utólag hagy jóvá.66 A polgármesteri rendelet tervezetének a Magyar Nemzet által idézett mondata - miszerint az intézmény „a lakók demokratikus szellemben való közérdekű nevelésé”-t szolgálja - kommunista olvasatban bontakozik ki jelentésének teljes mélységében. A kommunista valóságteremtés olyan kulcs- fogalmait használja, mint a „közérdek” és a „nevelés”, amelyek - majd 1948-tól kezdve

62 sz. e.: így dolgozik egy háztömbpártcsoport. Szabad Nép, 1945. szeptember 29., 2. old. (Kiemelés tőlem.)

63 A meghívóra nyomott pecsét takarásában olvashatatlan rész.

64 BFL XVII. 997. VI. kér. Nyárai (Nyáguly) János. Meghívó, dátum nélkül.

65 Túlzás vagy lehetetlenség? Magyar Nemzet, 1945.

augusztus 25., 3. old.

66 A napirend megváltoztatása miatt a Magyar Radikális Párt és a Kommunista Párt képviselője között támadt szópárbajhoz és a szavazáshoz lásd: Budapest székesfőváros ideiglenes törvényhatósági bizottságának 1945. augusztus 29-én tartott rendes közgyűlésének naplója. Fővárosi Közlöny, LVI. évf. 55. sz. (1945. szeptember 6.), 549. old.

183