Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
Bérlőktől (és albérlőktől) a lakóközösségig - Nagy Ágnes: Lakóközösség kontra háztulajdonos, házmegbízott kontra házfelügyelő: Osztályharc a bérházban
szembeni durvaság toposza nem vesz részt a politikumként konstituálódó bérházbeli viszonyrendszerek - pozíciós és legitimációs viszonyok - termelésében. Ezzel szemben jól körülhatárolható a bérház társadalmi terét politikumként megteremtő diskurzus, amely egyúttal egyértelműen a szereplők egy meghatározott köréhez kapcsolódik: a szereplők és a diszkurzív elemek metszésében egy kommunista diskurzus ölt alakot. Az MKP-tag házmegbízottak, tömbmegbízottak és lakók - ide sorolva a „baloldali lakók”, egy másik esetben pedig a „demokratikus lakók” önmeghatározást is — két regiszterbe illeszkedő ideologikus eszköztárat mozgatnak. Egyrészt elkülöníthető egy olyan osztályharcos diskurzus, amely a háztulajdonos és a lakók osztályellentétének értelmezési sémájába helyezi a házfelügyelő alakját. A „kapitalista háztulajdonos csatlósadként meghatározott házfelügyelői alaktól nem áll messze a „protekciós állás”-t30 élvező házmester képe sem, ahol is a dolgozó munkás lakókkal való bánásmód felhánytorgatása - „a dolgozó munkás lakókat emberszámba nem vette” — engedi meg az osztályharcos gondolkodással való kapcsolódás feltevését. Másrészt a többi esetben egyazon elgondolás nyer megfogalmazást újra és újra, azonos elemekből építkezve: a reakcióskommunista, reakciós-demokratikus vagy reakciós-baloldali szembenállásban kettészakadt lakóközösség koncepciója, melyben a házfelügyelő mindig a reakció oldalá30 BFL XVII. 997. VII. Kaszás József és Kaszás József- né. Novák József házmegbízott tiltakozása a házfelügyelő házaspár igazolása ellen, 1945. július 22. 31 BFL XVII. 997. VI. kér. Groeger Ferencné. Fuchs Ferenc házmegbízott bejelentése, 1945. július 24. ra helyeződik. A reakciós lakókkal kapcsolatot tartó, ugyanakkor a kommunista lakókkal nem is érintkező házmester tevékeny részese a lakóközösség politikai kettészakadásának, ahogy a Nagymező u. 48. sz. alatti bérház házmegbízottja meg is fogalmazza: „a ház demokratikus szellemét 0-1 igyekszik megmételyezni” . Hogy a Kommunista Párt tagjai és szimpatizánsai úgy élték meg 1945 ostrom utáni hónapjait lakóhelyükön, mint ahol a reakció és a demokrácia küzdelme zajlik, amely küzdelemben a lakóhely a tét, a Nagymező utcai ház kommunista tömbmegbízottjától elhangzó és fentebb idézett kijelentés - miszerint a reakciós társaság „szeretné magához kaparintani a ház irányítását”32 - teljes egyértelműséggel mutatja meg. Miután a lakóhely a reakció elleni harc, az osztályharc színtere, a kommunista kötelességeként éli meg, hogy a politikai tisztogatást elvégezze lakóhelyén. Egy VI. kerületi, Lovag utcai bérház lakója, Engel Sámuel tanúvallomásában úgy nyilatkozott, hogy munkaszolgálatból való „hazatérésem után, mint jó kommunista házi vizsgálatot tartottam Pallos László ténykedései tárgyában és megállapítottam, hogy a lakók fele mellette van, másik fele ellene.”33 De éppígy normaként állította fel a lakóhelyi megtisztítás állampolgári kötelezettségét az MKP XII. kerületi szervezetének egyik alkalmazottja, amikor az államrendőrség politikai rendészeti osztályához eljutott feljelentésében egyesek lakó32 Lásd a 28. lábjegyzetet. 33 BFL XVII. 997. VI. kér. Pallos (Papadinec) László. Engel Sámuel vallomása, 1945. július 27. (Kiemelés tőlem.) 174
