Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
Bérlőktől (és albérlőktől) a lakóközösségig - Bácskai Vera: Egy úriház és lakói Pesten
szerepel) és Dr. Huszty László városi tisztviselőnek, Paul Mária fővárosi énektanárnőnek és Buttykai Sándornak, a Gázművek mérnökének. Kétszobás cselédszobás lakást bérelt a házban raktárt tartó és 7 alkalmazottat foglalkoztató üvegkereskedő, Barabás Imre, a földszinti vendéglő tulajdonosa, Bíró Dénes, a Phönix Biztosító igazgatója, Hirschler Nándor, valamint Fischer Gyula tisztviselő. A cselédszoba megléte azonban nem jelentette automatikusan a cselédtartást: 1941-ben a 31 cselédszobával felszerelt lakás bérlői közül csak 23 tartott cselédet, ugyanakkor hat háztartás (közöttük a ház- felügyelőé is) cselédszoba hiányában is tartott alkalmazottat. Azaz a bérlőknek 60 százaléka alkalmazott cselédet. A 3-5 szobát lakók közül nem alkalmazott cselédet Spitzer Miksa ékszerész 63 éves özvegye, Dr. Lóránd Lajos, feleségével élő 63 éves tanár és Dr. Helle István miniszteri tanácsos 40 éves özvegye. A kétszobás lakásban élők közül viszont házvezetőnőt tartott Gubovics Szilárd trafikos (korábban nyugalmazott katonatiszt) vagy társbérlője, Tauszig Andor ügyvéd, papírkereskedő. (A kicsiny, két társbérlő által lakott lakásban nem sok dolga lehetett egy házvezetőnőnek.) Egy alkalmazottat írtak össze Paul Mária 63 éves énektanárnő, Kercsendi Géza 72 éves, nyugdíjas magántisztviselő, a 36 éves Buttykay Sándor mérnök és Avar Ármin 43 éves papírkereskedő háztartásában. Figyelemreméltó, hogy a két szoba- konyhás lakásban élő házfelügyelő is tartott egy 16 éves gyermeklány cselédet. A cselédtartók között ugyan többségben voltak az idősebb generáció tagjai, de nem a hajlott kor volt az alkalmazás egyedüli vagy fő oka. A háztartásokban általában egy, többnyire fiatal ( 18-20 éves), feltehetően mindenes cselédet írtak össze. Két háztartásban alkalmaztak kettőt: az egyik, Dr. Baján Ferenc ügyvéd, aki saját négyszobás lakása mellett egy kétszobást is bérelt, és így lakásához két cselédszoba tartozott, valamint a 71 éves Cholnoky Jenő egyetemi tanár, aki szakácsnőt és szobalányt alkalmazott. Sárközy János földbirtokos lakásában egy urasági inast, Bíró Dénes vendéglős kétszobás lakásában és az ismeretlen foglalkozású Dr. Boyta Emilia 4 szobás lakásában pedig egy-egy szobalányt találtak az összeírok. (Előfordult, hogy a cselédet házvezetőnek, gazda- asszonynak titulálták.) Csak nevelőnőt tartott egy négyszobás lakásban fiával élő 45 éves Zádorlaki Stettner Miklós ügyvéd, a háromszobás lakást bérlő, feleségével és gyermekével élő 41 éves Dr. Polgár Antal ezüstgyáros. Egy szűcsvarrónő három napszámosnőnek adta ki két szobájának egyikét, takarítás fejében. Összegezve az elmondottakat, megállapítható, hogy elég sok olyan, foglalkozása alapján a középosztályhoz sorolható család élt a házban, akiknél a polgári életmódnak csak egyik - vagy a nagyobb lakás, vagy a cselédtartás - attribútuma található. A bérlők mobilitása Az 1941. évi állapot Ekkor üres lakás nem volt a házban, a két szolgálati lakáson kívül egy egyszobás a gondnokok irodájául szolgált, egy négyszobás lakást továbbra is a Magyar Ebtenyésztők Egyesülete foglalt el, egy négyszobás 157
