Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
"Elitlakások" a szocializmusban - Preisich Gábor: Közvéleménykutatás az új házak lakói között
Kosa szerint: „Meglepő, hogy milyen értelmesen vannak a szegényes, de jól megválogatott bútorok a lakásban elhelyezve.” Hibáztatják a lakók azokat a szobákat, ahol az ablakfelületek túltengése miatt az aránylag kicsiny szoba megfelelően nem bútorozható. Ilyen hibát találnak a csepeli, illetőleg újpesti típusoknál. Voltak, akik felhívták a figyelmet arra, hogy az ablakok helyezésére és az ajtók nyitási irányára nagy gondolt kell fordítani és több olyan típust bemutatnak, ahol különösen az ajtónyílások nem megfelelőek. Ugyancsak általánosan hangsúlyozzák annak feltétlen fontosságát, hogy minden szobának közvetlen, külön bejárata legyen, még háromszobás lakás esetében is. A másik jelentős probléma a konyha kérdése. A legkisebb 4,5-5 m2-es konyhától egészen a 10-12trT-es külön főzőfülkével ellátott konyháig minden változat előfordult a megvizsgált lakásokban. A vizsgálat eredményeképpen megállapítható, hogy a konyhát, főzésen kívül, minden esetben étkezés céljára is használják. Kosa szerint „a család élete mindig a konyhában játszódik le, itt főznek, esznek, mosnak (a nagyobb mosást mindenütt mosókonyhában végzik). A bérlők egyharmada azonban már nappal is a szobában tartózkodik, ott játszanak a gyermekek, ott tanulnak, ott hallgatják a rádiót és ott étkeznek. Érdekes, hogy még az aránylag nagylétszámú családok sem használják a konyhát alvóhelyül, inkább mind a szobában alszanak.” Ugyancsak Kosa nagyon dicséri az olyan lakókonyha jellegű helyiséget, amelynek egy beszögellésében van a tűzhely, a vízvezeték kiöntő és a fürdőkád. Leírja, hogy egyes lakásokban ezt a beszögellést függönnyel választják el a konyha többi részétől, ahol az ebédlőasztalt, a konyhapolcot, a rádiót, a vitrint helyezik el és így eggyel több szobájuk van. Ezzel szemben egy másik referátum szerint lakókonyha létesítése nem megfelelő, különösen akkor nem, hogyha ez azzal jár, hogy a nagy lakószoba elmarad és csak kisebb hálószobákat (fülkéket) létesítenek a lakókonyha mellett. A referátumokból egyértelműleg megállapítható, hogy 7-7,5 m2-nél kisebb konyha nem megfelelő. A konyhában a teljes konyhaberendezést - tűzhely, kiöntő, szekrény, szemétláda, jégszekrény, asztal és székekei kell tudni helyezni oly módon, hogy a konyhaasztal egyszersmind étkezés céljára is felhasználható legyen. A megoldást a főzőkonyha és a lakókonyha között közbeeső típusban, az ún. étkezőkonyhában látjuk. Ennek megfelelő mérete 7,50-10 m‘ és legkisebb szélességi mérete 2 m. Ha a konyha nagyobb és étkezési és főzési része egymástól megfelelően elválasztható, a lakás használhatóságát nagymértékben növeli. Meg kell jegyeznünk, hogy amíg a Kosa által megvizsgált Béke úti lakásoknál a főző- és fürdőfülke egyesítése ellen kifogást nem emeltek, addig a Vidos által megvizsgált Szél utcai épületeknél egyöntetűen kifogásolták a zuhanyoknak a konyhák fülkéjében való elhelyezését. Nézetünk szerint a mosdás, fürdés, zuhanyozás, mosás funkcióját nem szabad a konyhában elhelyezni, nemcsak azért, mert gusztustalan, hanem a használatban is helytelen. Ha fürdőszoba nincs, akkor a konyhában lehetőséget kell adni a kismosás elvégzésére, tehát a konyha területét növelni kell. 143
