Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)

A polgári lakás: ideál és valóság - Gábor Eszter: A polgári lakásigények mélyrepülése – az egyszobás cselédszobás lakás

ugyan benyúló udvari szárny, de az egyszo­bás itt is az udvarra nyílik; javára szolgál, hogy a szoba előtt nincs gang, de van egy kis erkély. Az épület utcai homlokzata már a további évek egyik jellegzetes típusához tartozik: az utcavonalon álló földszint fö­lött az emeleti középső két tengely némi­leg előreugrik, míg a szélsők homlokfala az utcavonalhoz igazodik, és a hozzájuk kap­csolódó erkélyek mellvédje folytatja a kö­zépső rész vonalát.22 (A későbbiekben a háromtengelyes utcai homlokzat is gyakori lett, amelynek a középrészén csak egy ablak volt.) A harmincas évek legelején még kivéte­lesnek számított, ha egy belterületi házban szintenként több egyszobás lakás is volt. Az évek során javultak az egyszobások há­zon belüli „pozíciói”: nemcsak a lépcsőház előtt vagy az udvari fronton kaptak helyet, hanem egyre gyakrabban egyen rangú ként bárhol. Ezzel párhuzamosan egyre gyako­ribb lett, hogy a számuk elérte, sőt megha­ladta a kétszobásokét. Az egyszobás laká­sok differenciálódtak is, az egyszerű garzon mellett volt főzőfülkés, egyszoba-konyhás- fürdőszobás, egyszobás-hálófülkés megol­dás is.23 A korai harmincas években még 22 Tér és Forma V. 1932.313. old. 23 Tér és Forma VI. 1933.50. old. Hofstätter Béla eddig azonosítatlan helyen épült bérházában egy kétszoba hallos lakás mellett egy utcai egyszoba-konyhás-fürdőszobás és egy egyszobás garzon utcai valamint egy egyszobás-konyhás-fürdőszobás udvari lakás épült szintenként; Tér és Formal1.1933. 343. old. Érdy Zsigmond Horthy Miklós (ma Bartók Béla) úti bérházában az utca felé egy kétszoba-hallos és egy egyszoba-hallos lakás épült, az udvar felé egy csak hálófülkés egyszobás lakásokban je­lent meg a cselédszoba.24 A Fehérvári út 29. sz. háromeletes ház (tervezők: Oblatt György és Hajdú Miklós) publikált tervein látszólag nincs is kétszobás lakás, az utca felé két egyszobás-hallos-hálófülkés-cse- lédszobás, az udvar felé egyszobás-kony­hás-fürdőszobás lakás épült. (Az udvari la­káshoz tágas sarokerkély tartozik.)25 A Tér és Forma 1934-es évfolyamában ta­lálható az első olyan ház (Weisz Sándor: Eszék utca 8. sz. bérház), amelyben min­den lakás egyszobás. A szintenkénti két na­gyobb lakáshoz az utca felé szoba, komp­lett konyha és abból nyíló cselédszoba is tartozik. Közöttük helyezkedik el az udvar­ra nyílóan egy egyszobás-főzőfülkés- fürdő­szobás lakás.26 A közeli Szabolcska Mihály utca 18. számú házban szintenként hat egyszobás lakás volt: a négy utcai lakás hal­lal, konyhával, kamrával és fürdőszobával; a két udvari: főzőfülkével kiegészített gar­zonlakás. Ebben a házban egyik lakáshoz sem tartozott cselédszoba.27 Ettől kezdve egyre gyakrabban jelentek meg az egyszo­bás komfortos lakásokat tartalmazó bérhá­zak, az e lakástípus iránti keresletet de­monstrálva. Nem csak az akkor még egyszoba-konyhás fürdőszobás. 24 Tér és Forma V. 1932.72. old. Szabolcska Mihály utcai Hunnia udvar. Seiler István. 25 Tér és Forma VI. 1933. 246-247. old. Igazság szerint a bal oldali utcai lakás hálófülkéje félszobányi (11 m2), és a jobb oldalié (18 m2) szobának tekinthető. 26 Tér és Forma VII. 1934.89. old. 27 BFLIV. 1419.j. 1941. évi népszámlálás lakásívei. (A továbbiakban: BFL IV. 1419.j.) XI. Szabolcska Mihály u. 18. 108

Next

/
Thumbnails
Contents